Baumgarten-díj | |
A díj alapítója, Baumgarten Ferenc Ferdinánd | |
Díjazott | kiemelkedő írók, költők |
Szervezet neve | Baumgarten Alapítvány |
Székhely | Budapest |
Névadó | Baumgarten Ferenc Ferdinánd |
Alapítás éve | 1923 / 2020 |
Ország | Magyarország |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1929. január 18. / 2020. január 16. |
Legutóbbi díjátadás | 1949. január 18. 2021. január 16., Gundel étterem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten-emlékdíj és -jutalom témájú médiaállományokat. |
A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd[1] által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány volt. 1950-től a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át a helyét. 2020-ban újraalapították Baumgarten-emlékdíj és -jutalom néven.[2]
Az alapító 1923. október 17-én kelt végrendeletében döntött úgy, hogy tetemes vagyonából „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek évdíjban, jutalom vagy segély formájában, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.”
Amikor az alapító 1927-ben meghalt, a család megtámadta a végrendeletet. A német és magyar írók tiltakoztak a család szándéka ellen. Emiatt csak 1928 áprilisában emelkedett jogerőre a végrendelet.
A Baumgarten Alapítvány kuratóriuma döntött az egyes díjak odaítéléséről, melynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Az első díjakat 1929-ben osztották ki.
Hölgyeim és Uraim, a »Baumgarten Ferencz Irodalmi Alapítvány« első ünnepsége egyszersmind egy halott emlékének ünnepe is: mert épp ma két éve, hogy alapítványunk létesítője a téli Tátra havas bércei közt egy gyors betegség váratlan áldozata lett. Ez a halálnap alapítványunk voltaképpeni születésnapja; mert ez a magyar születésű német író idegenbe szakadt kincses rokon módján végrendeletében gondoskodott szegény magyar írótestvéreiről…
Az utolsó díjkiosztás 1949-ben volt. Addig az 1945-ös esztendő kivételével minden évben kiosztották a díjakat, január 18-án, az alapítvány székházában.
Babits halála után (1941-től) Schöpflin Aladár vette át a helyét. A kuratóriumot egy nyolctagú tanácsadó testület segítette.
Az évdíjak összege 3000–8000 pengő, 1947-től pedig 8000–10 000 forint volt. Az arra különösen rászoruló és méltó díjazottaknak akár több évre meghosszabbítható vagy újra kiadható volt. (Az irodalmi díj 1920–30-as évekbeli 4000 pengős összege 2019-es értékre átszámítva kb. 2,8–4 millió forintot jelent.[3][4])
Fennállása alatt 126 jutalmat és díjat osztott ki a Baumgarten Alapítvány. Schöpflin Aladár halálát (1950. augusztus 9-e) követően, októberben megszüntették az Alapítványt. Megszüntetése után helyét a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át.
A rendszerváltás után az alapító leszármazottja, Baumgarten Artur próbálta elérni, hogy a díjat újra élesszék fel, az egykori javakat a kárpótlás során adják vissza, ám igyekezete nem járt sikerrel.
2019-ben Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására.[5][6] 2020. január 16-án a Gundel étteremben adták át első ízben a 2019-ben alapított, közösségi finanszírozással fenntartott Baumgarten-emlékdíjakat. Öt díj és hat jutalom talál gazdára minden évben, a díjakkal járó összeg 2020-ban összesen 5 200 000 forint, a díjazottak Klimó Károly grafikája mellett egyenként 800 000, a jutalmazottak fejenként 200 000 forintot vihettek haza.[7] A díj első kurátora: Kukorelly Endre. Szakmai tanácsadók: Kemény István, Margócsy István és Nemes Z. Márió.[8]
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
2019-ben Kukorelly Endre író kezdeményezésére a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület 2020-ban alapította újra a díjat Baumgarten-emlékdíj és -jutalom néven, közösségi finanszírozással. Szorosan nem kötődik az eredeti rendszerhez: a díjak odaítéléséről a tanácsadók javaslatai alapján három egymás utáni évben egy kurátor dönt, majd mandátumát az egyik, akkor már díjazott számára átadja. Klimó Károly grafikája mellett első alkalommal egyenként 800 000, a jutalmazottak fejenként 200 000 forintot kaptak.[11]