Beck János Nepomuk | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1827. május 5. Pest |
Elhunyt | 1904. április 9. (76 évesen) Pozsony |
Sírhely | Wiener Zentralfriedhof |
Gyermekei | József/Joseph (1848—1903) |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Aktív évek | 1846—1885 |
Hangszer | énekhang |
Hang | bariton |
Tevékenység | operaénekes |
A Wikimédia Commons tartalmaz Beck János Nepomuk témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Beck János Nepomuk (németül Johann Nepomuk Beck) (Pest, 1827. május 5. – Pozsony, 1904. április 9.) operaénekes (bariton). Joseph Beck operaénekes édesapja.
Jogi tanulmányok mellett képezte hangját. 1846-ban a Pesti Városi Német Színházban debütált. A következő évben bemutatkozott Bécsben is, majd fellépett Hamburgban, Wiesbadenben és Frankfurtban is. 1853-ban visszatért az osztrák fővárosba. Rossini Tell Vilmosának címszerepét énekelte először újabb bécsi tartózkodásakor az akkori királyi operában, a Kärntnertortheaterben. 1862-ben cs. és kir. kamaraénekesi címet kapott. 1869-ben szerepelt az új Udvari Opera megnyitóján. 1885-re elborult elméje, s ez véget vetett karrierjének. Előbb egy gyógyintézetbe került, majd élete hátralévő részére Pozsonyba költözött. Fia feladta pályáját, hogy apját ápolhassa, de egy évvel őelőtte meghalt.