Becskeháza | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Székely Jenő (független)[1] | ||
Irányítószám | 3768 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 42 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 5,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szalonnai-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 31′ 46″, k. h. 20° 50′ 08″48.529531°N 20.835661°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 46″, k. h. 20° 50′ 08″48.529531°N 20.835661°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Becskeháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Becskeháza törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
A kis zsáktelepülés Miskolctól közúton 80 kilométerre északra, Tornaszentjakab és Hidvégardó közt helyezkedik el, a Bódvától keletre. Egyetlen közúti elérési útvonala a Rakaca és Hidvégardó közt húzódó 2614-es útból, utóbbi település külterületének déli részén dél felé kiágazó 26 121-es út. Autóbusszal a Volánbusz 4136-os járatával közelíthető meg.
Hidvégardó 5 km-re, Tornaszentjakab 5 km-re, Bódvalenke 6, Tornanádaska 7 km-re található, a legközelebbi város, Szendrő, kb. 30 km-re.
Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban említette oklevél Verbecse néven. A falut a török megszállás alatt a portyázó törökök többször is kifosztották, sőt egy időre néptelenné is vált, majd 1720-ban mint kisnemesi falu volt említve.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
1910-ben 228 lakosa volt, melyből 227 volt a magyar nyelvű. Ebből 32 római katolikus, 191 református, és 21 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 35 | 32 | 27 | 43 | 30 | 42 | 42 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 55,6%, felekezeten kívüli 5,6% (2,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 96,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% szlováknak (3,3% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 43,3% református, 6,7% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[14]