Besnyő Éva

Besnyő Éva, Eva Besnyö (Budapest, 1910. április 29.[1] – Laren, Hollandia, 2003. december 12.), magyar származású holland fotográfus.

Besnyő Éva
SzületettBesnyő Éva Marianna
1910. április 29.[2][3][4][5][6]
Budapest[2][5]
Elhunyt2003. december 12. (93 évesen)[7][2][3][5][6]
Laren[5][2]
Állampolgársága
Házastársa
  • John Fernhout (1933–1945)[10]
  • Wim Brusse (1945–1968)[10]
ÉlettársaWim Brusse (1939–1945)[11]
SzüleiBesnyő Bernát
Foglalkozása
  • fotográfus
  • épületfotográfus
  • ellenálló
  • bélyegtervező
IskoláiVeres Pálné Gimnázium (–1928)
Kitüntetései
  • Opzij Literature prize (1985)
  • Oeuvre Awards BKVB (1994)
  • BNO Piet Zwart Prijs (1994)[12][13][14]
  • Dr. Erich Salomon Prize (1999)
SírhelyeZorgvlied
A Wikimédia Commons tartalmaz Besnyő Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Maviye Karaman Ince & Eva Besnyö (1985)

Élete

[szerkesztés]

1910-ben született Budapest VI. kerületében Besnyő (Blumgrund) Bernát és Kelemen Ilona gyermekeként.[15] Édesapja ügyvéd volt, Éva két lánytestvérével együtt kiváló nevelést kapott, a Veres Pálné Leánygimnázium növendéke volt. Jómódú zsidó családja Friedmann Endrével (Robert Capa) egy házban lakott a Városház utcában. Besnyő Éva 1928-tól Pécsi József magániskolájába járhatott.

Vizsgája után 1930 szeptemberében Berlinbe utazott, ahol a René Ahrlé Labor des Berliner Reclame-Photographen-jében kezdett dolgozni. 1931 első felében Dr. Peter Weller fotóriporter mellett asszisztenskedett, aztán laboráns lett a Deutscher Photodienstnél (DGPhot / Dephot), ahová ő ajánlotta be a szintén Berlinbe érkező Capát is. Miközben egyre több képe jelent meg a nemzetközi sajtóban, 1931-től Besnyő önálló műtermet bérelt a Nachodstrasse-n, riportképeit a Neophot baloldali sajtóiroda forgalmazta. A harmincas években Londonban (The Modern Spirit in Photography) és Brüsszelben (Internationale Photographie) szerepeltek fotói kiállításokon. 1932-ben Amszterdamba költözött, ahol műtermet nyitott.

Első férje a holland művészcsaládból származó filmes, John Fernhout (John Ferno) volt. 1933-ban Besnyőnek kiállítása nyílt a Van Lier Galériában. A harmincas években részt vett a holland munkásfotó-mozgalomban, 1934–1939 között főként építészeti fotókat készített. 1936-ban részt vett a de olympiade onder dictatuur (D.O.O.D.)[1] amszterdami kiállításán. 1937-ben kapcsolódott be a foto 37 nemzetközi tárlat szervezésébe (Stedelijk Museum). Hollandia német megszállása alatt bujkálnia kellett. Második férjétől (Wim Brusse) két gyermeke született. 1953-ban kiállítása nyílt a Museum of Modern Art-ban, 1958-ban aranyérmet nyert az első velencei fotóbiennálén. Számos kitüntetésben, életműdíjban részesült. Az 1970-es években dokumentálta a holland feminista Dolle Mina mozgalom akcióit. 1999-ben életmű-kiállítása nyílt Amszterdamban, Berlinben pedig elnyerte a Dr. Erich Salomon-díjat. 2003 decemberében halt meg, miután archívumát átadta a Maria Austria Institute-nak.

2012-ben nagy retrospektívet szentelt neki – többek közt – a párizsi Jeu de Paume.

  • Postabélyeg (1947)
    Postabélyeg (1947)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1226/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  2. ↑ a b c d Eva Besnyö (holland nyelven)
  3. ↑ a b Eva Besnyö
  4. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  5. ↑ a b c d online image library Nederlands Fotomuseum. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  6. ↑ a b Besnyő, Eva, Eva Besnyő
  7. ↑ http://www.fotografen.nl/nl/fotografen/uitgebreid/fotograaf/id/114079, 2016. június 23.
  8. ↑ a b 114079, 2020. május 8.
  9. ↑ Photographers’ Identities Catalog. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  10. ↑ a b online image library Nederlands Fotomuseum
  11. ↑ http://collectie.nederlandsfotomuseum.nl/fotografen/detail/f2e2c8ba-61fb-aaad-c7db-b2b53b52876b/media/undefined
  12. ↑ https://www.bno.nl/page/bno-piet-zwart-prijs, 2019. április 24.
  13. ↑ https://www.bno.nl/bno-piet-zwart-prijs, 2023. december 20.
  14. ↑ http://www.dutchheights.nl/prijzen/bno-piet-zwart-prijs, 2023. május 20.
  15. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1307/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)

Források

[szerkesztés]
  • E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők, Budapest, 2000

További információk

[szerkesztés]
  • Leo Erken dokumentumfilmje Besnyő Éváról
  • A női szem. Kiállításkritika
  • Adél Thüroff Besnyő Éváról
  • Eva Besnyő. A fotográfia nagyasszonya; szerk. Balog Erika; Spinoza-ház, Budapest, 2003
  • Eva Besnyö. 1910-2003. Fotografin. Woman photographer. Budapest, Berlin, Amsterdam. Das Verborgene Museum zu Gast in der Berlinischen Galerie. 28. Oktober 2011–27. Februar 2012; szerk. Marion Beckers, Elisabeth Moortgat; Hirmer, Berlin, 2011
  • Személyes távolság. Besnyő Éva fotográfiái; szerk. Csatlós Judit, Juhász Anna Mária; PIM Kassák Múzeum, Budapest, 2021 (Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban)