Beszterec | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kemecsei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hegyes József (független)[1] | ||
Irányítószám | 4488 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 884 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 89,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 17″48.156469°N 21.837969°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 17″48.156469°N 21.837969°E | |||
Beszterec weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterec témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
A vármegye, és egyben a Nyírség északnyugati részén fekszik, Dombrádtól mintegy 10 kilométerre délnyugatra.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Újdombrád, délkelet felől Kék, délnyugat felől Vasmegyer, északnyugat felől pedig Tiszatelek. Központjától kelet-északkeleti irányban a határszéle egy helyütt, pontszerűen érintkezik még Demecser közigazgatási területével is.
A környező fontosabb települések közül Kék, Tiszatelek és Vasmegyer egyaránt nagyjából 5-5, Kemecse 10, Nyírbogdány pedig 11 kilométer távolságra található.
Csak közúton közelíthető meg, három irányból: Vasmegyer felől a 3824-es, Kék, illetve Tiszatelek felől pedig a 3826-os úton.
Korábban az északi határszélétől nem messze húzódott a Nyírvidéki Kisvasút dombrádi vonala, annak bezárása óta viszont a vasútvonalak messze elkerülik. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Budapest–Záhony-vasútvonal Kék megállóhelye, illetve Kemecse vasútállomása kínálja, az előbbi nagyjából 10, utóbbi mintegy 13 kilométerre található Beszterectől.
Beszterec és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt támasztja alá a határában található földvár is. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya.
A település nevét már 1332-ben említi a pápai tizedlajstrom is, Beztherch néven.
1410-ben már ismert volt birtokosának neve is: ekkor a Parlaghy család tagjainak birtoka volt.
1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként van feltüntetve.
1463-ban a petri Ders család volt a település földesura.
A 19. század első felében több család: a Kriston, Major, Répássy, Mikecz, Tahy, és Madách családok voltak birtokosai.
1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család I. Rudolf királytól kapta nemességét, ami az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt lett megerősítve. Kassán 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Dr. med. Horváth József részére (1901. évben nyert mandátumot mint felsőházi képviselő). Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, amelyet kényszerből hagytak el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat ismét felállíttatta a földvárban kegyeletből, de a temetőt, a monostort és az épületeket barbárul elpusztították 1955-ben.
A településen előforduló jelentősebb hely- és dűlőneveket is feljegyezték a XX. század elején: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás helynevek voltak itt ismertek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1086 | 1081 | 1043 | 931 | 890 | 896 | 884 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 6,2% cigánynak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 37,8%, görögkatolikus 5,8%, felekezeten kívüli 11,6% (20,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,5% volt római katolikus, 28,9% református, 5,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[13]