Bikapók

Bikapók
	Hím szandálos bikapók (Erectus sandealiatus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Főtörzs:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Főtörzs:	Panarthropoda;
Csoport:	Eubilateria;
Csoport:	Ősszájúak (Protostomia);
Törzs:	Vedlő állatok (Ecdysozoa);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Csáprágósok (Chelicerata);
Osztály:	Pókszabásúak (Arachnida);
Rend:	Pókok (Araneae);
Alrend:	Főpókok (Araneomorphae);
Öregcsalád:	Bikapókszerűek (Eresoidea);
Család:	Bikapókfélék (Eresidae);
Nem:	Bikapók (Eresus); Walckenaer, 1805
Fajok
	Eresus adaleari; Eresus albopictus; Eresus crassitibialis; Eresus granosus; deres bikapók (Eresus hermani); Eresus jerbae; skarlát bikapók (Eresus kollari); Eresus lavrosiae; Eresus lishizheni; sárgafejű bikapók (Eresus moravicus); Eresus pharaonis; Eresus robustus; Eresus rotundiceps; Eresus ruficapillus; Eresus sandaliatus; Eresus sedilloti; Eresus semicanus; Eresus solitarius; mediterrán bikapók (Eresus walckenaeri);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bikapók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bikapók témájú kategóriát.

A bikapók (Eresus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályábam a pókok (Araneae) rendjébe sorolt bikapókfélék (Eresidae) családjának névadó neme.

Magyar nevét azért kapta, mert a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja.

Származása, elterjedése

Valamennyi faja a palearktikus faunatartományban él. A környezeti hatásokra valamennyi faja érzékeny, ezért előfordulásuk teljes elterjedési területükön foltszerű.

Magyarországon négy faja ismert:

deres bikapók (Eresus hermani)
skarlát bikapók (Eresus kollari)
sárgafejű bikapók (Eresus moravicus)
mediterrán bikapók (Eresus walckenaeri)

Újabb kutatások^[1] alapján valószínűsíthető egy ötödik faj.

Megjelenése, felépítése

Ivari dimorfizmusa szembeötlő; a nőstények a hímeknél jóval nagyobbak.

Életmódja, élőhelye

Ragadozó, amely magánál többször nagyobb ízeltlábúakat (gyászbogarakat, ganajtúrókat, futóbogárféléket) is elejthet.

A nőstények egész évben üreglakóik: néhány centiméter mély aknát ásnak, és azt pókselyemmel bélelik ki. A bejárattól buktató-, és fogófonalakat húznak a rögzítésükre alkalmas tereptárgyakhoz. A fonalakat gondosan álcázzák. A potenciális áldozat kitinszőrei beleakadnak a fogófonalakba, majd a fonál rezdülésére üregéből kirontó pók mérgező harapásával megbénítja.

A hímek az év egy időszakában (jellemzően tavasztól őszig, de az aktív időszak fajspecifikus) kóborló-vadászó életmódra áttérő hímek aknájukban keresik fel a nőstényeket, és ott párzanak. Utána nagyjából a peték kikeléséig együtt maradnak, majd a nőstény megöli a hímet, és a kikelő kis pókok eleinte annak tetemét eszik.

Jegyzetek

↑ Gábor Kovács, István Prazsák, János Eichardt, Gábor Vári, Henrik Gyurkovics: A new ladybird spider from Hungary (Araneae, Eresidae)

Források

24.hu: 24.hu: Bikapókok tűntek fel az ország északi részén

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Gábor Kovács, István Prazsák, János Eichardt, Gábor Vári, Henrik Gyurkovics: A new ladybird spider from Hungary (Araneae, Eresidae)

[1]