Biljani Gornji
| Biljani Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 136 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 29,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 298 m |
| Terület | 4,60 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 36′ 32″, k. h. 16° 41′ 53″44.608900°N 16.698100°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 32″, k. h. 16° 41′ 53″44.608900°N 16.698100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biljani Gornji (korábban Biljani Hristjanski) falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 69, közúton 93 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, az Ošljak nyugati lejtőin fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 152 | 0 |
| Bosnyák | 215 | 135 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 369 | 136 |
Története
[szerkesztés]A korábbi időszakban Gornji Biljaniban kizárólag ortodox szerb, Donji Biljaniban pedig muszlim lakosság élt. A kizárólag szerbek lakta településrészek Lakići, Prisjeka és Luka voltak. A korabeli forrásokból arra lehet következtetni, hogy a 16. században ez a terület még meglehetősen gyéren lakott volt. Egyes vélemények szerint a főként muszlim lakosság az 1788-1791-es dubicai háború után érkezett ide Likából, Kordunból és Bosznia-Hercegovina belső területeiről. A Biljani helynév eredetileg feltehetően csak a mai Donji Biljanira vonatkozott. Az 1879-es népszámlálásban Biljani Gornji még „Biljani Hristjanski” néven szerepel.[4]
Biljani 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során 27 házat és 167 ortodox keresztény lakost számláltak itt.[5] 1910-ben a településen 33 házat és 189 lakost számláltak, mind ortodox szerbek voltak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 35 házat és 191 lakost számláltak.[7] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején 1992. július 10-én mintegy 200 biljani muszlim embert öltek meg a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) 17. könnyű gyalogsági dandárjának és a sanicai szerb milícia emberei, akiket korábban a hadsereg és a rendőrség tagjai fogtak el és vittek el otthonukból, az áldozatok között pedig nők, idősek, sőt egy négy hónapos baba is volt. Az Állami Ügyészség később a Ključ térségében elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel, köztük a Biljani elleni támadással vádolta meg a távollevő Drago Samardžiját, a 17. könnyű gyalogdandár egykori parancsnokát, de az eljárás nem kezdődött meg ellene, és 2021-ben Szerbiában halt meg. Később a megvádolt szerbek azt állították, hogy a településen a konfliktusokat „muzulmán szélsőségesek” okozták, akik „a szerbek ellen háborúztak”. Továbbá, hogy ezt a „borzalmas bűncselekményt olyan egyének és csoportok követték el, akik nem voltak kontrollálva”, és hogy az elkövetőket azonnal letartóztatták. Nem sokkal a háború után Bosznia-Hercegovina egyik első felfedezett tömegsírjában, a Crvena zemlja településen 15 meggyilkolt biljanai polgár holttestét találták meg. 1996 őszén további 188 holttestet emeltek ki a Lanište 1-es számú gödörből, és azonosítás alapján megállapították, hogy 1992. július 10-én vitték el őket az otthonukból.[8] 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült. 2013-ban 136 állandó lakosa volt, 99%-ban muszlim bosnyákok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Sefko Sulejmanović, Četiri biljanske džamije, Novi Muallim, 2012. zima, god. XIII. broj 52. 117-118. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 253. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924.
- ↑ Vojnici i policajci 30 godina izbjegavaju odgovornost za ubistva u Biljanima. detektor.ba . (Hozzáférés: 2024. április 21.)
További információk
[szerkesztés]
