Bistahieversor | ||||
---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő kréta, 75,5–74,5 Ma | ||||
Rendszertani besorolás | ||||
| ||||
Hivatkozások | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bistahieversor témájú kategóriát. |
A Bistahieversor egy késő kréta időszakban élt tyrannosaurida theropoda dinoszaurusz, amely mintegy 74,5 millió évvel ezelőtt élt a mai Új-Mexikó területén. Nevének jelentése "Bistahi pusztító", utalva a Bisti/De-Na-Zin Wilderness területére, ahol maradványait felfedezték.
Az első maradványokat 1990-ben írták le, kezdetben az Aublysodon nemhez sorolva.[1] Később, 2000-ben, a leleteket a Daspletosaurus nemhez kapcsolták.[2] Végül 2010-ben Thomas Carr és Thomas Williamson alapos vizsgálatok alapján új nemként és fajként írták le, Bistahieversor sealeyi néven.[3]
A felnőtt Bistahieversor hossza körülbelül 9 méter, tömege pedig legalább 2,5 tonna lehetett. Koponyája mély és robusztus volt, ami a későbbi tyrannosauridákra, például a Tyrannosaurus rexre is jellemző. Érdekessége, hogy 64 foggal rendelkezett, ami több, mint a Tyrannosaurus rex 54 foga. A koponya felett egy extra nyílás található, amely valószínűleg légzsákot tartalmazott a koponya súlyának csökkentése érdekében.
A Bistahieversor endokranális morfológiájáról szóló 2020-as tanulmány rávilágított vadászati viselkedésére. Nagy szaglóhagymái rendkívül kifinomult szaglásra utalnak, míg a megnyúlt félkörös ívjáratok fokozott agilitást és fejlett tekintetstabilizációt jeleznek a fej mozgása közben. A Bistahieversor binokuláris látással is rendelkezett, ami lehetővé tette számára, hogy jobban lásson, mint a primitívebb ragadozó dinoszauruszok. A tanulmány megjegyezte, hogy bár a Bistahieversor kis látólebenyekkel rendelkezett, ez nem volt erős indikátora annak, hogy gyenge látása lett volna.[4]
A Bistahieversor a Kirtland-formációban élt, amely meleg, nedves éghajlatú síkságokból és folyóvölgyekből állt, gazdag növényzettel. Élőhelyét más dinoszauruszokkal osztotta meg, mint például a Kritosaurus és a Pentaceratops növényevőkkel, valamint a kisebb ragadozó Saurornitholestes-szel. A Bistahieversor valószínűleg a tápláléklánc csúcsán helyezkedett el, és a környezetében élő növényevőkre vadászott.