Biste

Biste (Byšta)
Biste címere
Biste címere		 Biste zászlaja
Biste zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
PolgármesterAndrej Beľuš
Irányítószám076 13
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség148 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület11,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 52″, k. h. 21° 32′ 28″48.531111°N 21.541111°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 52″, k. h. 21° 32′ 28″48.531111°N 21.541111°E
Biste weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biste témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Biste (szlovákul: Byšta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tőketerebestől 24 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1270-ben „Bysta” alakban Füzér várának szolgálófalujaként említik először. Neve a szláv Bysek személynévből származik. 1389-ben „Byzthe”, 1427-ben „Bisthe” alakban tűnik fel. A 14. és 15. században a Perényiek birtokolták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISTE. Kis Biste. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, réttyei meglehetősek, de kevés legelője lévén, mivel piatzozása is távol esik, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 78 házában 560 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Lakói részt vettek az 1831. évi ún. koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Biste, magyar-orosz falu, Abauj vgyében, Zemplén vmegye szélén: 55 r. kath., 84 g. k., 160 ref., 5 zsidó lak. Gör. kath. és ref. szentegyház. F. u. többen. Ut. p. Kassa.”[3]

1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A 19. és 20. században a Károlyi család birtoka volt.

Borovszky monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Biste, magyar kisközség Abauj-Torna vármegye határán. Hajdan Abaujhoz tartozott és csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. A Kázméri család birtoka volt, de későbbi birtokviszonyai ismeretlenek. Hajdan Bysta néven szerepelt. A mult század elején a báró Geisler család volt az ura, most pedig gróf Károlyi Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A falu lakosainak száma, kik magyarok és nagyobb részben ev. reformátusok 218, házaié 46. A községbeli ref. templom építési ideje meg nem állapítható. Van a faluban egy régi nemesi kúria is, melyet a báró Geisler család építtetett és ez most a gróf Károlyi Lászlóé. Van ú. n. fürdőcskéje is, melynek vizét köszvény ellen tartják jónak. A község postája Nagykázmér, távírója és vasúti állomása Legenye-Mihályi.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 222-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 170 lakosából 169 szlovák volt.

2011-ben 162 lakosából 159 szlovák volt.

2021-ben 148 lakosából 145 szlovák, 1 egyéb, 2 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma a 19. század végén épült neoklasszicista stílusban.
  • Görögkatolikus temploma a 19. század végén készült.
  • Ortodox temploma a 20. század végén épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. március 2.)