Borosgödör
| Borosgödör (Inzenhof) | |||
 | |||
| Templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Németújvári járás | ||
| Polgármester | Gerhard Schabhüttl (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7540 | ||
| Körzethívószám | 03322 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 334 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 5,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 43″, k. h. 16° 19′ 04″47.011944°N 16.317778°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 43″, k. h. 16° 19′ 04″47.011944°N 16.317778°E | |||
 | |||
| [ Borosgödör weboldala] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borosgödör témájú médiaállományokat. | |||
Borosgödör (németül Inzenhof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 5 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területét a németújvári uradalommal együtt 1524-ben adományként kapta gróf Batthyány Ferenc II. Lajos királytól. 1538-ban 38 házából 4 lakatlan volt. 1576-ban 10, 1588-ban 19, 1634-ben 24 portát számláltak a faluban. 1605-ben az uradalom többi településéhez hasonlóan Bocskai István hajdúi égették fel. 1643-ban 24 házában 187 lakos élt. 1691-ben 21 háza volt 156 lakossal. 1787-ben már 113 házat számláltak itt 484 lakossal. 1828-ban 91 háza és 586 lakosa volt. 1812-ig az iskola felépüléséig az itteni gyerekek a szomszédos Felsőrönökre jártak iskolába. Egyházilag is a felsőrönöki Szent Imre-templom filiája volt.
Fényes Elek szerint „Borosgödör (Inzenhof), német falu, Vas vgyében, 574 kath. lak., jó bort termő szőlőhegygyel. – F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Rába-Keresztur.”[2]
Vas vármegye monográfiája szerint „Borosgödör 121 házában 687 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosa van. Postája és távirója Németujvár. Birtokosa Batthyány Fülöp herczeg.”[3]
1910-ben 615 lakosa volt, melyből 610 német, 5 magyar volt.[4] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Újteleppel, Alsó- és Felsőmedvessel, valamint Sándorheggyel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.
2001-ben 336 lakosából 329 fő német, 2 magyar, 5 egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A község határában, de már a határ magyar oldalán néhány méterre áll az 1907-ben épített, majd a hosszú hányattatások után 1992-ben újra felszentelt felsőrönöki Szent Imre-templom.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]
