Borsodbóta | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Ózdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gulyás János (Munkáspárt)[1] | ||
Irányítószám | 3658 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 782 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 108,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,13 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 20° 23′ 43″48.211050°N 20.395331°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 20° 23′ 43″48.211050°N 20.395331°E | |||
Borsodbóta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodbóta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borsodbóta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
A Bükk-vidék lankái között fekszik, Miskolctól közúton 45 kilométerre nyugatra, Ózdtól 8 kilométerre keletre. A környező települések közül Sáta és Uppony 4-4, Sajómercse 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Ózd.
Csak közúton érhető el, Sáta érintésével a 2521-es, Putnok térsége felől a 2523-as, Ózd vagy Uppony felől pedig a 2524-es úton.
A terület már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítják a környéken talált bronzkori kardok. Írásos emlékeink 1494-ben említik először, Bolcha néven. 1954-ig Bóta volt a község neve, ekkor vette fel a Borsodbóta nevet.
A 14. században a Bélháromkúti Apátság birtoka volt, később több birtokos követte egymást, köztük az egri püspökség is. Az egyház befolyása miatt a reformáció nem honosodott meg Bótán.
A falu Borsod vármegye Ózdi járásába tartozott.
A 20. században a lakosságnak főként az ózdi kohászat és a putnoki bánya adott munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági válság a községet súlyosan érintette. Jelenleg a turizmusra támaszkodva igyekszik talpra állni.
A településen 2005. április 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert a polgármester tisztsége egy bírósági ítélet következményeként megszűnt.[13][14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 921 | 911 | 872 | 820 | 806 | 785 | 782 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a településen a lakosság mintegy 50%-át magyar, 50%-át cigány nemzetiségű[15] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 19,3% cigánynak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (27,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% görög katolikus, 5,3% egyéb keresztény, 31,1% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]