Borsodivánka | |||
A község Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rózsa Andrea (független)[1] | ||
Irányítószám | 3462 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 648 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701189°N 20.657150°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701189°N 20.657150°E | |||
Borsodivánka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodivánka témájú médiaállományokat. | |||
Borsodivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
A vármegye déli széle közelében helyezkedik el, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15-15, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 60 kilométerre délre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szentistván, kelet felől Négyes, dél felől Poroszló, északnyugat felől pedig Egerlövő. A környező települések közül Egerlövő és Négyes 4-4, Poroszló 7 kilométerre fekszik, Szentistvánnal viszont nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Nyugat-keleti irányban a 3302-es út halad rajta végig, amelybe a központban torkollik bele a Poroszlótól idáig vezető 3301-es út.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Poroszló vasútállomása kínálja, a központtól néhány kilométerre délre.
A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, a község határában földvár nyomaira bukkantak. A község régi neve Iván volt. Első írásos említése a Váradi regestrumban történik, Louan néven. Birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt, majd a 13. század végétől a Rátold nemzetségé lett. A település a török időkben sem halt ki; a fosztogató csapatok elől a közeli Tisza szigeteire menekült a lakosság.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból él. Teljes foglalkoztatottság van, a tucatnyi közmunkást is beleértve.
Jó hetven fő tanulóval, kis létszámú osztályokban 1970 óta általános iskola működik itt.
A településen orvosi-, fogorvosi rendelő, posta, ABC-áruház működik.
A település régi neve Iván volt. A Sártivánvecse nemzetség birtoka volt. A név ennek a nemzetségnek a nevéből származik.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 732 | 716 | 708 | 704 | 633 | 629 | 648 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,8%, református 9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22% (27,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,3% volt római katolikus, 3,8% református, 1,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 6,8% felekezeten kívüli (69,4% nem válaszolt).[13]