Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Borzavár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Skobrák Viktória (független)[1] | ||
Irányítószám | 8428 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 740 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 54,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 33″, k. h. 17° 50′ 01″47.292461°N 17.833561°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 33″, k. h. 17° 50′ 01″47.292461°N 17.833561°E | |||
Borzavár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borzavár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borzavár község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
A Zircről Porvára vezető út mellett fekszik.
Ez a kis lélekszámú falu gyönyörű turisztikai hálózattal rendelkezik. A község a Bakony szívében, Zirctől 4 km-re, a Pálihálási patak erdőtől övezett medencéjének lejtőjén fekszik. Nevét az egykor itt termesztett sok bodzáról, helyi nevén borza nyerte. A tiszta levegő, a közeli Kőris-hegy és a településen áthaladó országos Kék-túra útvonal sok kirándulót vonz.
A telepesek nagyobbrészt magyarok, kisebb részt szlovákok voltak. A falu 1785-ben már 687 fős volt. A telepesek mind római katolikus hitűek voltak.
A templom építése 1775-ben fejeződött be. 1834-ben a faluban tűzvész pusztított, a templom is leégett, 1837-ben újjáépítették, majd 1894-ben másikat építettek helyette. A falunak már kezdettől fogva volt iskolája. A jó föld érdekében és a falu építéséhez is irtották az erdőt.
Ősi mesterség volt a szénégetés és a mészégetés. Borzavár és Porva 1963-ban közös tanácsot alkottak, s a termelőszövetkezeteik is egyesültek. A villanyt a külterületekre is bevezették az 1960-as években.
Jelentős társadalmi esemény volt, hogy bővült az iskola és óvoda is épült. A 90-es években csatorna, telefon és gáz hálózat épült.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 723 | 709 | 704 | 743 | 750 | 749 | 740 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,6%, református 3,2%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 8,9% (23,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% ukránnak, 0,1% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt római katolikus, 4% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[12]
Szentkút
A jelzett turistaút nem érinti, de egy jelzett zöld kerékpárút ott megy el kb. 400 m-rel mellette. A patak, mely Pálihálás felől Borzavár felé folyik, és amelyiknek a völgyoldalában a patak szintjénél kb. 35 m-rel magasabban a Kopasz-hegyen a Szentkutat találjuk, az 1965-ös térképen még a Hódos-ér nevet viseli. Eldugott, nyugalmas remek piknikező hely. A Kb.2.5 órát igénybe vevő program után a csoport védett kincseket a gyurgyalagokat vehetik szemügyre.
Péter és Pál római katolikus templom
A borzavári hívek eredeti temploma (amely Maria Himmelfahrt tiszteletére szenteltek) a mai vízmű helyén állt, amelynek építését a hívek 1776-ben fejezték be, de 1805-ben már használhatatlanná vált.
1807-ben az Esterházy család építtetett újat Szent Péter és Pál tiszteletére a ma is látható helyen. Az 1834-ben nagy tűzvész pusztított a faluban, amelyben a templom is leégett. Sok könyörgésükre a Vallásalap építette fel 1837-re a plébániaházzal együtt. 1885-ben a templomot be kellett zárni, mert veszélyessé vált. 1894-ben lerombolták és a mai 25x10 méteres templomot építették fel a mai formájában.
Valamint a templom előtt elhelyezkedik egy Trianoni emlékmű.