Brabham BT56

Brabham BT56
Gyártási adatok
Versenysorozat	Formula–1
Gyártó	Brabham
Tervező	Sergio Rinland John Baldwin
Előző	Brabham BT55
Következő	Brabham BT58
Műszaki adatok
Vázszerkezet	Szénszálas és kevlár kompozit monocoque
Első felfüggesztés	Nyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés
Hátsó felfüggesztés	Mint az előző
Motor	BMW M12/13 1,5L L4 turbómotor
Váltó	Weismann 6 sebességes manuális
Tömeg	545 kg
Üzemanyag	Castrol
Gumik	Goodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)	Motor Racing Development
Pilóták	7. Riccardo Patrese 7. Stefano Modena 8. Andrea de Cesaris
Első verseny	1987-es Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó verseny	1987-es Formula–1 ausztrál nagydíj
Futott versenyek	16
Győzelmek	0
Dobogós helyezések	2
Edzéselsőségek	0
Leggyorsabb körök	0

A Brabham BT56 egy Formula–1-es versenyautó, melyet John Baldwin és Sergio Rinland tervezett az 1987-es Formula-1-es idényre a Brabham csapatnak. Ez volt az utolsó turbómotoros Brabham, és az utolsó szezon, amikor még Bernie Ecclestone volt a tulajdonos. A csapat az idényben olasz versenyzőkkel állt ki, Riccardo Patrese és Andrea de Cesaris mellett Stefano Modena versenyztek a csapatnál.

Története

Az autó motorja az előző évihez hasonlóan soros négyhengeres BMW turbómotor volt, de miután a gyártó kivonult a Formula-1-ből, ezért nem nyújtottak már gyári támogatást. Ebben az idényben a turbómotorokban a turbónyomást 4 barra kellett csökkenteni, de még így is közel 900 lóerő körüli volt a teljesítménye. Ezen túlmenően voltak bőven változtatások. A radikális dizájnú BT55-ös gyermekbetegségei miatt kiábrándító 1986-os évet feledtetve új, hagyományosabb kasztnit terveztek - de már nem Gordon Murray, aki a McLaren csapathoz igazolt, hanem Sergio Rinland és John Baldwin. Új sebességváltót készítettek, valamint az abroncsokat is a Goodyear szállította.^[1]

A BT56-os ennek ellenére sem volt túl gyors: bár voltak ígéretes megvillanásai (Patrese San Marinóban a második helyen is haladt, míg ki nem esett a generátor meghibásodása miatt), de sehol nem volt az élcsapatokhoz képest, ráadásul megbízhatatlan konstrukció volt. Patrese a 16 versenyből csak hatot tudott befejezni, de Cesaris pedig mindössze kettőt - igaz, abból az egyiket a dobogós harmadik helyen. Utóbbi versenyző az autó hibáin túl rendszeresen balesetek részese is volt. Patrese helyett az utolsó futamon Stefano Modena ült be, de kiesett.^[1]

Az év végén Bernie Ecclestone eladta a csapatát a svájci üzletembernek, Walter Brunnak, aki aztán az 1988-as idényre nem is nevezett.

Eredmények

Év	Csapat	Motor	Gumik	Pilóták	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	Pontok	Helyezés
1987	Motor Racing Developments	BMW M12/13	G		BRA	SMR	BEL	MON	DET	FRA	GBR	GER	HUN	AUT	ITA	POR	ESP	MEX	JPN	AUS	10	8.
				Riccardo Patrese	KI	9	KI	KI	9	KI	KI	KI	5	KI	KI	KI	13	3	11
				Stefano Modena																KI
				Andrea de Cesaris	KI	KI	3	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	KI	8

Forráshivatkozások

1. Legendák a lejtőn – Brabham (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. június 7. (Hozzáférés: 2024. október 8.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brabham BT56 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Brabham BT56 témájú médiaállományokat.

• Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap