Brulya község (Comuna Bruiu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Rang | község |
Községközpont | Brulya |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Emil Gherghel (2020. október – ) |
SIRUTA-kód | 144410 |
Népesség | |
Népesség | 671 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Magyar lakosság | 6 (1%, 2021)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 24° 41′ 33″45.871162°N 24.692624°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 24° 41′ 33″45.871162°N 24.692624°E | |
Brulya község weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brulya község témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Brulya község (románul: Comuna Bruiu) község Romániában, Szeben megye keleti határán. 1968-ban hozták létre;[3] központja Brulya, beosztott falvai Gerdály és Mártonhegy.
Szeben megye keleti határán helyezkedik el, dombos vidéken. Szomszédai nyugatra és északra Kürpöd község, délnyugatra Alsóárpás község, keletre és délre Brassó megye. A községközpont távolsága a megyeszékhely Nagyszebentől 60 (légvonalban 45) kilométer.
Mindhárom falu az úgynevezett Kampestwänkel (Káposzta-sarok) területén helyezkedik el, amely híres volt gazdag zöldségterméséről (a negyedik falu, Kisprázsmár, Brassó megyébe került). A Kampestwänkel az Oláhújfalunál jobbról az Oltba ömlő Brulya-patak völgyében fekszik, amely Kisprázsmár felett ered, Brulya alatt magába fogad egy Gerdály felől érkező kisebb patakot, majd délnyugatra tart Mártonhegy felé. Brulya bizonyos értelemben a Kampestwänkel fő falva.[4]
Az évi középhőmérséklet 8-9 fok, a csapadék 600-650 mm. Bár közel van a Fogarasi-havasokhoz, a környező magas dombok megvédik a falvakat a hegyek felől érkező erős szelektől, hóviharoktól. A térségre a lombhullató erdők, a tölgyes és a bükkös terület találkozása jellemző. A növényzetet főként tölgy, gyertyán, bükk, éger alkotja, a fauna nagyobb képviselői pedig a szarvasok, vaddisznók, őzek, farkasok, rókák, nyulak.[5]
1850-től a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[6]
Lakosok száma | 2746 | 2593 | 2586 | 2479 | 2828 | 1746 | 874 | 795 | 703 | 671 |
1850 | 1880 | 1900 | 1920 | 1941 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 703 fő volt, melyből 594 vallotta magát románnak, 65 cigánynak, 17 németnek, 8 magyarnak. Vallási hovatartozás szempontjából 604 ortodox, 49 adventista, 17 evangélikus, 10 református.[6]
Mindhárom falu a 12–13. században alakult ki szász telepesekkel.[4] A 20. századtól masszív elvándorlás jellemzi őket, a szász lakosság kivándorolt. Gerdály szinte teljesen elnéptelenedett.[6]
A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[7]