Budapest III. kerülete

Budapest III. kerülete
A városháza
A városháza
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete címere		 Budapest III. kerülete zászlaja
Budapest III. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Óbuda-Békásmegyer
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekAranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy
Aquincum
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Harsánylejtő
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbuda hegyvidéke
Óbudaisziget
Rómaifürdő
Solymárvölgy
Újlak (egy része)[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám1031 – 1039
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterKiss László (DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik)[4]
Népesség
Teljes népesség125 147 fő (2024. jan. 1.)[5]
Rangsorban2.
Népsűrűség3174 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,7 km²
Elhelyezkedése
Budapest III. kerülete (Budapest III. kerülete)
Budapest III. kerülete
Budapest III. kerülete
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′47.566667°N 19.033333°EKoordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′47.566667°N 19.033333°E
Budapest III. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest III. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest III. kerülete (Óbuda–Békásmegyer) a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon Budakalász és Üröm, nyugaton Solymár, délen a II. kerület, míg keleten a Duna által az XIII. kerület és a IV. kerület határolja. A kerületnek jelenleg 15 városrésze van, Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, Aquincum, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Harsánylejtő, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbuda hegyvidéke, Óbudaisziget, Rómaifürdő, Solymárvölgy és Újlak egy része. Jelentősebb terei többek között a Flórián tér, Fő tér, Kolosy tér és a Szentlélek tér. Jelentősebb parkjai többek között a Mátyás-hegyi kőfejtő park, Flórián tér és a Bud Spencer park. Főbb közlekedési csomópontjai a Szentlélek tér és a Kolosy tér.

A III. kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki, amikor is a kerülettől területeket csatolták át a II. kerülethez.

A kerület területe 39,7 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján 124 256 fő, illetve népsűrűsége 3130 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a harmadik legnagyobb területű kerülete, második legnagyobb népességével rendelkező kerülete és a tizenegyedik legsűrűbben lakott kerülete.

Fekvése

[szerkesztés]

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek (pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér).

Történelem

[szerkesztés]
Bővebben: Óbuda (városrész)
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.

A mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu az 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik volt, amelyet 1326-ban neveztek át Póföldének.[6]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nemigen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna-menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a település hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost – az 1738–39-es pestisjárvány áldozatainak pótlására – nagyobbrészt betelepített dunai svábok lakták, akiknek jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872–73-ban. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A Szentendrei úton a 2003 novemberében megnyílt Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.[7] A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1969-1984 között tartott Óbuda központjában, 1971-1983 között Békásmegyeren a két nagy panelházas lakótelep kialakítása, amely mindkét városrész arculatát alapjaiban változtatta meg.[8][9] A nyolcvanas években a Pók utcában és a Kaszásdűlőn is épültek telepek. 1977-től Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt 1990 júniusáig. (Néhány hónappal a tanácsok megszűnését megelőzően nyugdíjba vonult.)[10]

A kerület polgármestere 1990 és 2006 között Tarlós István volt, akit első ízben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz–KDNP) lett. 2019-ben Bússal szemben a baloldali összefogás jelöltje, Kiss László nyert, és lett a kerület vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását;[1][11] megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljesen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Földrajz

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Ciklus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Tarlós István SZDSZ[12] A hivatkozott forrásban nincs adat a jelölő szervezetre vonatkozóan
1994–1998 független[13]
1998–2002 független[14]
2002–2006 független[15]
2006–2010 Bús Balázs Fidesz-KDNP[16]
2010–2014 Fidesz-KDNP[17]
2014–2019 Fidesz-KDNP[18]
2019–2024 Dr. Kiss László Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[19]
2024– DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik[4]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[20]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Kiss László DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – Jobbik 30 368 47,11%
Bús Balázs Fidesz – KDNP 24 861 38,56%
Budai Sándor Viktor MKKP 6297 9,77%
Balogné Marosvölgyi Anna Mi Hazánk 2941 4,56%
Összesen 63 974 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[21]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – Jobbik 17 P                                
  Fidesz – KDNP 3                                  
MKKP 2                                  
Mi Hazánk 1                                  

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[22][23]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 17 600 —    
1880 19 350 0,95%
1890 22 040 1,30%
1900 29 746 3,00%
1910 44 371 4,00%
1920 46 865 0,55%
1930 58 929 2,29%
1941 68 698 1,39%
1949 66 365 −0,43%
1960 77 566 1,42%
1970 80 381 0,36%
1980 122 423 4,21%
1990 149 028 1,97%
2001 131 605 −1,13%
2011 126 478 −0,40%
2022 124 746 −0,13%

A III. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 124 746 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1732 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 3142 ember volt. A III. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2022-ben a férfiaknál 76, a nőknél 81 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 44 302 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 38 783 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 90%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 14,7%-a, mintegy 18 378 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától az III. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1970-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 3,4%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1990-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 149 028 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a III. kerületben, mint 1990-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló III. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[24]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 9639
Általános iskola
  
 13901
Szakmunkás
  
 10951
Érettségi
  
 38783
Diploma
  
 44302
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 42 872 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak 30 009 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 345 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 543 fővel, végül a szakmunkások 11 644 fővel.[25]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 772 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 35 227 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 602 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9368 fővel, végül a szakmunkások 12 975 fővel.[26]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 44 302 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 38 783 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 13 901 fővel, a szakmunkások 10 951 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9639 fővel.[24]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[27][28]
Nemzetiség Népesség (2022)
Német Német 1864
Ukrán Ukrán 1202
Kínai Kínai 674
Román Román 610
Romani Cigány 566

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 131 605 fő volt, ebből 120 589 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának az 5,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 4343 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2742 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (1366 fő), szlovák (360 fő) és a cigány (343 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[29]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 126 478 fő volt, ebből 106 212 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 8,8%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8088 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3081 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (2240 fő), cigány (708 fő) és a román (485 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a cigányok, németek és a románok száma nőtt.[30]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 124 746 fő volt, ebből 108 676 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 14,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 14 458 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3920 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (1864 fő), ukrán (1202 fő) és a kínai (674 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[27]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Német Ukrán Kínai Román Romani
2001 91,63% 1,04% 0,13% - 0,12% 0,26%
2011 83,98% 1,77% 0,14% 0,12% 0,38% 0,56%
2022 87,12% 1,49% 0,96% 0,54% 0,49% 0,45%

Vallási összetétel

[szerkesztés]



III. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben[31]

  Római katolikusok (24,2%)
  Reformátusok (7,5%)
  Evangélikusok (1,5%)
  Görögkatolikusok (1%)
  Izraeliták (0,3%)
  Buddhisták (0,2%)
  Ortodox keresztények (0,2%)
  Muszlimok (0,1%)
  Egyéb (2,3%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (20%)
  Nem válaszolt (42,7%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a lakosság több mint fele (62,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (47,2%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 60 136 fő, míg a görögkatolikusok 1937 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (15 383 fő) és evangélikusok (3086 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 459 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (234 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,5%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 19,8%-a vallotta magát.[32]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a III. kerületben a lakosság több mint fele (52,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (30,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 16,6%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 37 460 fő, míg a görögkatolikusok 1147 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (10 042 fő) és evangélikusok (2059 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 429 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 267 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (200 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 90 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (33,9%), tíz év alatt számuk duplájára nőtt. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 23,4%-a vallotta magát.[33]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, a III. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (37,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (25,8%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 4,8%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 30 220 fő, míg a görögkatolikusok 1233 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (9301 fő) és evangélikusok (1877 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 314 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 295 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (290 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 162 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során a görögkatolikus, ortodox, buddhista és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (42,7%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 20%-a vallotta magát.[34]

Gazdaság

[szerkesztés]

III. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[35]

Rangsor Vállalat Nettó árbevétel
(Mrd Ft)
2021		 Alkalmazott
(fő)		 Főtevékenység
1 MVM Partner Zrt.
1 087
134
 Villamosenergia-kereskedelem
2 MAVIR ZRt.
1 071
761
 Villamosenergia- szállítás
3 Lidl Magyarország Bt.
748,1
8 380
 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
4 Lenovo Technology B. V. Magyarországi Fióktelepe
344
26
 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
5 Market Építő Zrt.
289
539
 Lakó- és nem lakó épület építése
6 Apcom CE Kft.
154
25
 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
7 Worldline Financial Services (Europe) S.A. Magyarországi Fióktelepe
136,3
5
 Vegyi áru nagykereskedelem
8 NHKV Zrt.
100,8
140
 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
9 STABILO International GmbH Magyarországi Fióktelepe
75
12
 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelem
10 4iG Nyrt.
72
841
 Telekommunikáció
11 FESTO-AM Kft.
55,8
1 281
 Hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása
12 BioTech USA Kft.
54,5
1 491
 Egyéb élelmiszer nagykereskedelem
13 HRP Europe Kft. 51,6
145
 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
14 Apcom Hungary Kft.
50,9
8
 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
15 SAP Hungary Kft.
48,5
1 363
 Szoftverkiadás
16 DUNA AUTÓ Zrt.
38,6
231
 Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem
17 DS Smith Packaging Hungary Kft.
37,6
1 224
 Papírgyártás
18 Strong & Unique Kft.
32,4
65
 Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelem
19 MVM Zrt.
29,2
192
 Vagyonkezelés (holding)
20 Graphisoft SE
27,3
458
 Információ-technológiai szaktanácsadás

Közlekedés

[szerkesztés]

Nappali buszjáratok

[szerkesztés]
Jelzés Végállomások
9 Óbuda, Bogdáni út – Kőbánya alsó vasútállomás
29 Szentlélek tér H – Hüvösvölgy
34 Göncz Árpád városközpont M – Békásmegyer, Újmegyeri tér
65 Kolosy tér – Szépvölgyi dűlő
65A Kolosy tér – Fenyőgyöngye
106 Göncz Árpád városközpont M – Római úti lakótelep, Varsa utca
111 Óbuda, Bogdáni út – Batthyány tér M+H
118 Szentlélek tér H – Óbuda autóbuszgarázs
134 Szentlélek tér H – Békásmegyer, Újmegyeri tér
137 Szentlélek tér H – Máramaros út
160 Békásmegyer H – Óbudai rendelőintézet
165 Kolosy tér - Remetehegyi Út
204 Rákospalota, Kossuth utca – Békásmegyer, Újmegyeri tér
218 Szentlélek tér H – Solymár, Auchan áruház
219 Csillaghegy H – Ürömhegyi út / Jutas utca
226 Nyugati pályaudvar M – Óbuda-sziget
237 Szentlélek tér H – Jablonka út
243 Békásmegyer H - Pince köz (Körforgalom)
260 Citronella utca – Óbudai rendelőintézet
296 Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Éjszakai buszjáratok

[szerkesztés]
Jelzés Végállomások
901 Kelenföld vasútállomás M – Bécsi út / Vörösvári út
918 Kelenföld vasútállomás M – Óbudai autóbuszgarázs
923 Békásmegyer H – Dél-pesti autóbuszgarázs
934 Békásmegyer H – Nyugati pályaudvar (– Pesterzsébeti lakótelep)
937 Bécsi út / Vörösvári út – Táborhegy
943 (Óbuda autóbuszgarázs –) Békásmegyer H – Szentendre H
960 Móricz Zsigmond körtér M – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Villamosjárat

[szerkesztés]
Jelzés Végállomások
1 Kelenföld vasútállomás M – Bécsi út / Vörösvári út
1A Bécsi út / Vörösvári út – Népliget M
17 Bécsi út / Vörösvári út – Savoya Park
19 Bécsi út / Vörösvári út – Kelenföld vasútállomás M
41 Bécsi út / Vörösvári út – Kamaraerdei Ifjúsági Park

HÉV

[szerkesztés]
Logó Név Honnan Hová Hossz Megállók Menetidő
H5-ös HÉV Batthyány tér Szentendre 20,9 km 17 db 40 perc
Békásmegyer 10,9 km 11 db 21 perc

Kultúra

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Iskolák

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]

Kerületi média

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
Kapcsolódó lista: Budapest III. kerülete díszpolgárainak listája

Az „Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél és anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti, sírhelyének gondozásához, a sírhely megváltásához – az adott évi költségvetési előirányzat terhére – támogatás nyújtható. A cím posztumusz is adományozható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.[36][37]

A kitüntetettek az oklevél mellé 2016-ig egy 42,5 mm átmérőjű, Ag 925 ezüstből készült és aranyozott, 67,2 gr súlyú kör alakú plakett kaptak. Első oldalán a Szent Péter és Pál-főplébánia-templom, vele szemben, 180 fokban elhelyezve Aquincumi Múzeum látképe, körben „ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER DÍSZPOLGÁRA” felirat; hátoldalán az „Ó∙B∙U∙D∙A” felirat, középen Óbuda címere, alatta pedig a díszpolgár neve és a díszpolgári cím adományozásának éve látható.[36] 2017-től a díszpolgári érem kör alakú, 100 mm átmérőjű bronz alkotás, a művész – Szabó Tamás ötvös mester, érmész – által cizellálva. Első oldalán a Képes Krónikából István és Gizella megalapítja az óbudai prépostságot (1015) jelenet látható, körben az „ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER DÍSZPOLGÁRA” felirat olvasható. Hátoldalán a római kort idézve két szélen jón oszlopok, rajtuk gerendázat, melyben a kitüntetett neve és alatta az aktuális évszám található, az oszlopok között pedig Óbuda címere jelenik meg.[37]

Fontosabb közterületek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Óbuda-Békásmegyer testvérvárosi kapcsolatai 2023. január 1-jén: [2][38]

Együttműködési szándéknyilatkozat:

Megszűnt testvérvárosi kapcsolat:

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  2. ↑ a b Testvérvárosok. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2023. január 1. [2023. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022082710003024 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  4. ↑ a b Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  5. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 327. o. ISBN 963-05-6411-4  
  7. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - 64 millió köbméter (Dunai Szigetek blog, 2020.11.19.)
  8. ↑ Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években (Óbudai anziksz, 2016)
  9. ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  10. ↑ Tanácsi és pártarchontológia: Kiss Imre • tanácselnök. archives.hungaricana.hu. Budapest: Budapest Főváros Levéltára (2005) (Hozzáférés: 2017. május 6.) arch „Kinevezés dátuma: 1977.12.20.; Felmentés dátuma: 1990.06.12.; Távozás oka: nyugalomba vonult”
  11. ↑ a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
  12. ↑ Budapest III. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  17. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  18. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  19. ↑ Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  20. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/003?tab=results&filter=mayor
  21. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/003?tab=results&filter=representative
  22. ↑ XLS A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség
  23. ↑ A népesség adatai településenként - Budapest 03. kerület
  24. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkDEUcAGkchNWNoZod9bL9tfWAFm2ToQpK6_KgA=
  25. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmYpyKqtRMXAISMkbm6Nj4mk70gOQMRRwAaUGaFfXehO21sq3VtYAWPeOhCkqr8qA===
  26. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfLyKqtRMXAISMkbm6Nj4mk70gOQMRRwAaRyElfXerdW1sppttYAWPfWhCkqr8qA===
  27. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===
  28. ↑ https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  29. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===
  30. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5AohVx-SAA=
  31. ↑ https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18069
  32. ↑ https://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  33. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  34. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBmSgBfaiDsfCJScipIhwQYuITktIykEDY1AGEE1qw2Dpou7l6W9sJOtQwOUaw-Qa62vT61AClJgDkRhawVvgqhqbmElbRVXDQADQKipWPNbV0IkDtqp1j4mgb0gOQAJkyvr4uKPl8kA=
  35. ↑ https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  36. ↑ a b 39/2007. (VI. 29.) sz. önkormányzati rendelet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2007. június 29. [2013. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  37. ↑ a b 47/2016 (XII.19.) sz. önkormányzati rendelet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2016. december 19. [2023. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  38. ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022082710003024 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  39. ↑ Udine. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 1992. július 6.”
  40. ↑ Billingheim. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 1997. május 9.”
  41. ↑ Csíkszereda. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 1999. október 29.”
  42. ↑ Varsó-Bemowo. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 1999. június 19.”
  43. ↑ Kassa-Óváros. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 2001. május 11.”
  44. ↑ Stirling. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2018. szeptember 11. [2022. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) „Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 2006. május 24.”
  45. ↑ a b Köszöntjük Óbuda-Békásmegyer testvérvárosait! – Április 28. a testvérvárosok világnapja. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2022. április 28. [2022. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  46. ↑ Isztambul Büyükçekmece kerülete és Óbuda-Békásmegyer testvérvárosi szerződést írt alá. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2022. február 22. [2022. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
  47. ↑ 116/2019. sz. határozat Archiválva 2022. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben 2019. március 28. Hozzáférés ideje: 2022. február 27.

Források

[szerkesztés]
  • obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]