Budapest XXII. kerülete | |||
A pusztuló Törley-mauzóleum légi felvételen | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Budafok-Tétény | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Baross Gábor-telep Budafok Budatétény Nagytétény[1] | ||
Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
Irányítószám | 1221–1225 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP)[2] | ||
Országgyűlési képviselő | Tóth Endre (Momentum Mozgalom) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 56 499 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Rangsorban | 19 | ||
Népsűrűség | 1594 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,25 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 19″, k. h. 19° 01′ 28″47.421986°N 19.024403°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 19″, k. h. 19° 01′ 28″47.421986°N 19.024403°E | |||
Budapest XXII. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXII. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest XXII. kerülete Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján fekvő kerület. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Budafok-Tétény.
A Budai-hegység déli előterét alkotó dolomitból és mészkőből álló, karsztos felszínű Tétényi-fennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el. Ennek löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. (A fennsík kertvárosias negyedei alatt a római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek.[5]) A fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része számos ritka növény- és llatfaj élőhelye. A Háros-sziget a még érintetlen ártéri erdőségével természetvédelmi terület.
A kerületen áthalad a 6-os főút, az M0 és a 7-es főút (régi balatoni országút). Keleti oldalán húzódik a Dunántúlra vezető 30a és 40a számú vasútvonal.
Közösségi közlekedéssel a 41-es és a 47-es villamossal, illetve autóbuszjáratokkal (13, 13A, 33, 58, 101B, 101E, 113A, 114, 133E, 138, 141, 150, 150B, 213, 214, 250, 250B, 251, 251A, 251E, 287, 941, 973) közelíthető meg.
1950. január elsejétől létezik, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén.
A XXII. kerület országgyűlési képviselője 2010–2014 között Németh Zoltán, a Fidesz politikusa, majd Szabolcs Attila, a Fidesz korábbi polgármestere.
Lakosságszám[6][7] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 6 356 | — |
1880 | 7 038 | 1,02% |
1890 | 8 341 | 1,70% |
1900 | 10 351 | 2,16% |
1910 | 14 936 | 3,67% |
1920 | 18 959 | 2,39% |
1930 | 26 897 | 3,50% |
1941 | 33 366 | 1,96% |
1949 | 33 050 | −0,12% |
1960 | 38 662 | 1,43% |
1970 | 41 923 | 0,81% |
1980 | 50 791 | 1,92% |
1990 | 53 282 | 0,48% |
2001 | 52 548 | −0,13% |
2011 | 53 704 | 0,22% |
2022 | 56 534 | 0,47% |
A XXII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 56 534 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2830 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 1651 ember volt. A XXII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 16%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2021-ben a férfiaknál 73,8, a nőknél 80,4 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 17 826 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 17 097 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,2%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,5%-a, mintegy 6499 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, román, ukrán és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XXII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1970-es évekig. A növekedést csak a második világháború akasztotta meg. A háború következtében a kerület a lakosságának az 1%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, innentől kezdve nagyon lassú növekedés és stagnálás váltakozása jellemzi a népességszámot. A legtöbben 2022-ben éltek a kerületben 56 534 fő.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Hajas Ervin | SZDSZ[8] | |
1994–1998 | független[9] | ||
1998–2002 | Szabolcs Attila | Fidesz-FKgP-MDF[10] | |
2002–2006 | Bollók Istvánné | MSZP-SZDSZ[11] | |
2006–2010 | Szabolcs Attila | Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Jobbik[12] | |
2010–2014 | Fidesz-KDNP[13] | ||
2014–2019 | Karsay Ferenc | Fidesz-KDNP[14] | |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[15] | ||
2024– | Fidesz-KDNP[2] |
A kerületet a rendszerváltás után először az SZDSZ-es Hajas Ervin vezette két cikluson és 8 éven keresztül. Őt követte Szabolcs Attila (MDF), akit 2002-ben Bollók Istvánné (MSZP) váltott. 2006-ban ismét Szabolcs Attilát választották meg, ezúttal fideszesként, majd 2010-ben immár harmadik ciklusát kezdte meg. Őt 2014-ben Karsay Ferenc váltotta, akit 2019-ben újraválasztottak.
Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Karsay Ferenc | Fidesz – KDNP | 12 727 | 44,81% | |
Perlai Zoltán | DK – Momentum – Jobbik – LMP – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK | 12 331 | 43,41% | |
Esze Tamás | Mi Hazánk | 1635 | 5,76% | |
Iván János | BTBKE | 1349 | 4,75% | |
Dankóné Hegedűs Jolán | Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek | 363 | 1,28% | |
Összesen | 28 405 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz – KDNP | 9 | P | |||||||||||||
DK – Momentum – Jobbik – LMP – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK | 7 | ||||||||||||||
MKKP | 1 | ||||||||||||||
Mi Hazánk | 1 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXII. kerülete témájú médiaállományokat. |