Buitreraptor
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta 90 Ma | ||||||||||||||||||
 A Buitreraptor csontváza a Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) gyűjteményében.
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Buitreraptor témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Buitreraptor témájú médiaállományokat és Buitreraptor témájú kategóriát. |
A Buitreraptor (jelentése „keselyű rabló”, a spanyol buitre „keselyű” és a latin raptor „rabló, fosztogató” szavak összetételéből) a húsevő dromaeosaurida dinoszauruszok egyik kakasméretű neme, amely a késő kréta korban élt Argentína területén. Fosszilizált csontjait 2005-ben fedezték Patagóniában a chicagói Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) kurátora, Peter Makovicky által vezetett expedíció során, és még ebben az évben leírás készült róla. A Buitreraptort ugyanazon a La Buitrera nevű fosszílialelőhelyen találták meg, ahol a Giganotosaurus, az egyik legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz maradványai is előkerültek.[1] A nem egyetlen ismert faja a Buitreraptor gonzalezorum.
Ősbiogeográfia
[szerkesztés]
A Buitreraptor körülbelül 90 millió évvel ezelőtt élt, amikor Dél-Amerika a mai Ausztráliához hasonlóan elszigetelt kontinens volt. Egyedi fizikai tulajdonságokkal rendelkezett, az olyan északi dromaeosauridákhoz hasonlóan, mint a Velociraptor. Pofája keskeny, hústépő recék nélküli fogakkal volt ellátva. Ebből az eredeti leírást készítő tudósok arra következtettek, hogy ez a dinoszaurusz a többi dromaeosauridától eltérően nem az aránylag nagyméretű állatokra vadászott, hanem inkább kisebbeket, például gyíkokat és emlősöket ejtett el. A Buitreraptornak valószínűleg tollai voltak.
A Buitreraptoron kívül a déli kontinensekről ismert dromaeosauridák közé tartozik a Neuquenraptor, az Austroraptor, a (2005 előtt felfedezett) dél-amerikai Unenlagia, a (korábban igazi madárnak vélt) madagaszkári Rahonavis, valamint egy Ausztráliában felfedezett, azonosítatlan dromaeosauridaszerű dinoszaurusz, amely csak a fogai alapján ismert. Ez a déli félgömbön tett felfedezés segít tisztázni, hogy a dromaeosauridák családja tényleg elterjedtebb volt-e, mint ahogyan azt korábban gondolták. A bizonyíték azt jelzi, hogy a dromaeosauridák először a jura időszakban tűntek fel, amikor az összes kontinens egymáshoz jóval közelebb helyezkedett el, mint napjainkban. Lehetséges, hogy a dromaeosauridák északról, az ősi Laurázsia kontinensről származnak, és onnan terjedtek át délre Gondwana területére, mivel a déli félgömbről ismert fajok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek északi rokonaikra nem jellemzők.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Makovicky, Peter J., Apesteguía, Sebastián & Agnolín, Federico L. (2005). „The earliest dromaeosaurid theropod from South America”. Nature 437, 1007–1011. o. DOI:10.1038/nature03996.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Buitreraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Bird-like dinosaur forces rethink. BBC News, 2005. október 13. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
- Drawing and some details. Natural History Museum, London. [2006. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
- National Science Foundation. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
