Bujan alközség

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Bujan, illetve Bujani.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Bujan alközség
Az 1943–1944-es kommunista gyűlés helyszínéül szolgáló bujani Mani-kulla
Az 1943–1944-es kommunista gyűlés helyszínéül szolgáló bujani Mani-kulla
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKukës
KözségTropoja
Népesség
Teljes népesség2550 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1666 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 20′, k. h. 20° 05′42.333333°N 20.083333°EKoordináták: é. sz. 42° 20′, k. h. 20° 05′42.333333°N 20.083333°E
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
A Wikimédia Commons tartalmaz Bujan alközség témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bujan alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 40, közúton csaknem 100 kilométerre északnyugatra, a Valbona folyó jobb partján, Bajram Curri déli szomszédságában. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része, központja Bujan falu, további települései Bllata, Dojan, Gria e Re, Lekurtaj, Markaj, Rosuja és Selimaj.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 2550 fő.[3] A vaskor óta lakott terület elsősorban halomsírjairól nevezetes, emellett mint a kommunisták 1943–1944-es bujani konferenciájának helyszíne ismert.

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

A Valbona folyó nyugati partján elterülő sziklás fennsíkon található tizenkét halomsír, amelyet szűkös leletanyaga és típusanalógiák alapján a vaskor korai szakaszára datálnak.[4] Az alközség területén találhatóak a Drin-völgyi ókori út egyik erődített illír településének, Rosujának a romjai.[5] 1943. december 31-e és 1944. január 2-a között Bujanban került sor az Albán Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége titkos tanácskozására, amelyen megalakították Koszovó és Metohija Nemzeti Felszabadítási Tanácsát.[6] A tanácskozásnak otthont adó Mani-kulla ma műemlék, ahogy műemléki védelmet élvez a falu másik erődháza, a Sokoli-kulla is. Ugyancsak Bujan határában, de a Valbona bal partján láthatóak a cernicai vár romjai, emellett Selimajnál is található egy várrom, Leka vára (Kalaja e Lekës) néven.[7] Az alközség területén található Fang falu szülötte volt Mic Sokoli(wd) (1839–1881) függetlenségi harcos.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Korkuti 2013 :266.
  5. ↑ Korkuti 2013 :27–29.
  6. ↑ Réti 2000 :319.; Pearson 2005 :314–315., 317.; Fevziu 2016 :131.
  7. ↑ Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. április 13.) arch
  8. ↑ Elsie 2010 :423.; Elsie 2013 :418.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740