Buçimas alközség

Buçimas alközség
A volt községháza Buçimasban
A volt községháza Buçimasban
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPogradec
AlközségBuçimas
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′40.883333°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′40.883333°N 20.683333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Buçimas alközség témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Buçimas alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó déli partvidékén, Pogradec közvetlen délkeleti szomszédságában. Korça megyén belül Pogradec község(wd) része. Központja Buçimas falu, további települései Baçallëk, Gështenjas, Gurras, Peshkëpia, Rëmenj, Tushemisht és Vërdova.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Buçimas alközség népessége 15 687 fő.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Buçimas a tektonikus eredetű árkos süllyedéket elfoglaló Ohridi-tótól délre, a Buçimasi-síkon (Fusha e Buçimasit) fekszik, a Thatë-hegység (2287 m) északnyugati előterében. Az alközség déli részén lévő Plloçai-hágó (Qafa e Plloçës) biztosít közúti összeköttetést a Buçimasi-sík és a Korçai-medence között.[3] Ezen keresztül halad át az ország fővárosát, Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút. Az alközség északkeleti részén, a tushemishti határátkelőn lehet átlépni Macedóniába, a Szent Naum-kolostor(wd) és Ohrid irányába.

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

Az alközséghez tartozó Gështenjas határában egy i. sz. 3. századi előkelő illír nő, Platura sírját tárták fel, gazdag sírmelléklettel, üvegrhütonnal, illatszeres üvegcsével, aranypántokkal díszített ébenfa karkötővel, arany nyaklánccal és fülbevalóval.[4] Tushemishtban egy ókeresztény bazilika mozaikpadlóját tárták fel a régészek.[5][6] A 18. századig Buçimas (korábban Starova, macedón Старово / Sztarovo) a régió adminisztratív központja volt, de a 19. századra Pogradec átvette tőle ezt a szerepet.[7]

Tushemisht szülötte Gjergj Pekmezi (1872–1938) nyelvész, diplomata, 1928-tól haláláig a Bécsi Egyetem albán nyelvészeti tanára.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Pasha 2006 :81–82.
  4. Ceka 2013 :370.
  5. Korkuti 2013 :78.
  6. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch
  7. Nagel 1989 :73.; Réti 1991 :161.
  8. Elsie 2010 :351.

Források

[szerkesztés]
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 22.  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890