Bytyç alközség

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Bytyç, illetve Bytyçi.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Bytyç alközség
Bytyçi táj a Fierzai-tóval
Bytyçi táj a Fierzai-tóval
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKukës
KözségTropoja
Népesség
Teljes népesség1563 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 18′, k. h. 20° 12′42.300000°N 20.200000°EKoordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 20° 12′42.300000°N 20.200000°E
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
Sablon • Wikidata • Segítség

Bytyç alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 25, közúton 55 kilométerre észak-északnyugatra, a Drin folyó jobb partján, Bajram Curritól délkeleti irányban. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része, székhelye Zogaj falu. Az alközség további települései: Berisha, Çorraj-Veliç, Kam, Kepenek, Leniq, Mash, Pac, Prush, Visoça, Vlad és Zherka.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1563 fő.[3]

Története

[szerkesztés]

A római korban kisebb erődítés állt Kam közelében.[4] A 19–20. századok fordulóján a mai Bytyç területe nagyjából a bytyçi törzs szállásterületével esett egybe, de legjelentősebb településük, Luzha ma már Llugaj alközség része.[5] Az évszázadok során lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, főként Gjakovával(wd) tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és ahogy Tropoja egész vidéke, úgy Bytyç elszigeteltsége is megnövekedett.[6] A 20. század második harmadában már ismert volt a Kam melletti krómérclelőhely, amelynek kitermelését is megkezdték.[7] A második világháború során a kommunisták 1942-ben megszervezték Bytyçben a megszállók ellen harcoló alakulatokat,[8] de 1944-ben a vidék leginkább a Gani Kryeziu(wd) vezette, a nácik és a kommunisták ellen egyaránt küzdő irreguláris csapatok egyik felvonulási területe volt. 1944. augusztus 19-én Kryeziu Gjakovából intézett támadást a németek kezén lévő kami és kepeneki krómbányák ellen, és kiszabadította a fogolyként ott dolgoztatott albánokat. Kevéssel később, szeptember 12-én már a Zogaji-hágón keresztül egészen Gjakováig szorította a németeket Bytyç területéről. Szeptember 19–20. körül végül az albán kommunista partizánok elfogták Kryeziut és miután koszovói származású volt, átadták a jugoszlávoknak.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Wilkes 2006 :174.
  5. ↑ Csaplár 2010 :104.
  6. ↑ Pearson 2004 :39.; Csaplár 2010 :296–297.
  7. ↑ Pearson 2005 :379. Vö. Elsie 2010 :303.
  8. ↑ Pearson 2005 :190.
  9. ↑ Pearson 2005 :379., 387–388.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301