Bázakerettye | |||
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Iványi László Ottó (független)[1] | ||
Irányítószám | 8887 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 715 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 97,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″46.526627°N 16.727586°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″46.526627°N 16.727586°E | |||
Bázakerettye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázakerettye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bázakerettye község Zala vármegye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
A Zalai-dombság délnyugati részén fekszik; kelet-nyugati irányban a Borsfa-Lenti közti 7537-es út halad rajta végig, Letenye felől a 7540-es út vezet a községbe. Innen indul még ki észak felé, a 7537-es útból kiágazva a 75 157-es út, Lasztonya felé.
Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést.
Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.
A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozott. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu. A különböző adókedvezmények által idecsalogatott jobbágyok száma 1778-ra 60, illetve 91 fő volt. Ekkor a térség központja a mai Bánokszentgyörgy volt. A 19. század eseménymentesen telt el itt, a terület egy rendkívül visszamaradott körzetté vált.
1923-ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak. A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9-én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált. 1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között.
A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és a németek kitelepítési akcióitól.
Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért azt gyorsan államosították, vezetőit perbe fogták. Később mélyebb rétegekben újabb kőolajat találtak, ami az 1960–70-es években a térség vezető településévé tette a községet, ahol esetenként 1700-an is dolgoztak. Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, így már mindössze 100 ember dolgozik az ehhez kapcsolódó létesítményekben. Azonban az 1990-es években a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 861 | 829 | 809 | 757 | 701 | 710 | 715 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%, cigány 0,46%, német 0,61%. A lakosok 52,6-a% római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 0,6% reformátusnak, 7,83% felekezeten kívülinek vallotta magát (38,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% horvátnak, 0,9% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,5% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).[12]