Békás (Magyarország)

Békás
Békás címere
Békás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterFarkasné Csendes Tímea (független)[1]
Irányítószám8515
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség204 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″47.332969°N 17.353161°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″47.332969°N 17.353161°E
Békás (Veszprém vármegye)
Békás
Békás
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Békás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Békás község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pápa tágabb vonzáskörzetében, a várostól bő 10 kilométerre nyugatra fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Belterülete közúton csak két irányból közelíthető meg, a 834-es főút nyárádi szakaszát Kemeneshőgyésszel összekötő 8405-ös úton, a két végponti település felől.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti; a vonalnak Békás területén nincs ugyan megállási pontja, de Mezőlak vasútállomás alig 400 méterre helyezkedik el Békás délkeleti határszélétől, központjától közúton mérhető távolsága sem haladja meg a 2 kilométert.

Története

[szerkesztés]

Békás Árpád-kori település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. Nevét 1367-ben Becas néven említették először egy határjárási leírásban, de környéke valószínűleg már a római korban is lakott hely lehetett, amit a területén talált római kori cseréptöredékek is bizonyítanak. Több Árpád-korból való lelet is napvilágra került itt, köztük pálcikás díszítésű fazéktöredékek is. A település birtokosai a középkortól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család nevét e Békás nevű településtől kapta, a család címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én kapta Zsigmond királytól.

1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig elnéptelenedett. A visszatérő lakossá­got 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alka­lommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyták a falut. 1567-ben alávetették magukat a töröknek, uralmuk alatt álltak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizettek ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.

A falu a 18. században közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereztek benne birtokrészeket, de leg­nagyobb része továbbra is a Békási család birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pálffy József (független)[3]
  • 1994–1998: Pálffy József (független)[4]
  • 1998–2002: Pálffy József (független)[5]
  • 2002–2006: Pálffy József (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth János (független)[7]
  • 2010–2014: Horváth János (független)[8]
  • 2014–2019: Farkasné Csendes Tímea (független)[9]
  • 2019–2024: Farkasné Csendes Tímea (független)[10]
  • 2024– : Farkasné Csendes Tímea (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
216
206
204
215
204
211
204
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 3,7% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 6,4%, evangélikus 8,2%, felekezeten kívüli 3,2% (19,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,4% református, 7,4% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 1% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Békássy-kastély (Vécsey-kastély), 1870 körül épült, homlokzata klasszicizáló eklektikus irányzatú, egy emeletes, nagy parkkal (magántulajdon).[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Békás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Békás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Békás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Békás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ Békás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Békás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Békás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  9. ↑ Békás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Békás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ Békás Helységnévtár
  12. ↑ Békás Helységnévtár
  13. ↑ Békás weboldala

További információk

[szerkesztés]