Candiota | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Brazília | ||
Állam | Rio Grande do Sul | ||
Mezorégió | Sudeste Rio-Grandense | ||
Mikrorégió | Serras de Sudeste | ||
Alapítás éve | 1993 | ||
Polgármester | Luiz Carlos Folador | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 710 fő (2022)[1] | ||
Tszf. magasság | 220 m | ||
Terület | 933,843 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 31° 33′ 28″, ny. h. 53° 40′ 22″31.557778°S 53.672778°WKoordináták: d. sz. 31° 33′ 28″, ny. h. 53° 40′ 22″31.557778°S 53.672778°W | |||
Candiota weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Candiota témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Candiota egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul pampavidékén. 2022-ben népességét 10 710 főre becsülték.[2]
A település kialakulása a Candiota-patak partján 1828-ban felfedezett szénhez és az elszállításához létesült vasúthoz kapcsolódik. A Candiota név állítólag a görög betelepülőkre utal, akik Haniából származtak (candiotos = haniáiak).[3]
A hely fontos szerepet játszott a farroupilha-felkelésben; 1836-ban itt vívták a Seival-i csatát, amelyben Bento Gonçalves da Silva forradalmár megfutamítatta a császáriakat, majd Antônio de Souza Neto tábornok vezetésével kikiáltották a Rio Grande-i Köztársaságot.[3]
1992-ben függetlenedett Bagé és Pinheiro Machado községektől, és 1993-ban önálló községgé szerveződött.[3]
Székhelye Candiota, további kerületei Baú, Passo Real de Candiota, Jaguarão Grande, Seival.[3] A községközpont Porto Alegretől 387 (légvonalban 295) kilométerre, Pelotastól 140, Bagétől 45 kilométerre fekszik, az úgynevezett gaúcho pampákon. A gaúchók (az észak-amerikai cowboyokhoz hasonló lovas marhapásztorok) kultúrája jellemzi. Nedves szubtrópusi éghajlatú, forró nyárral és hűvös téllel; a napsütéses órák száma és a hőmérséklet-ingadozás az egyik legnagyobb az országban. A szénben és mészkőben gazdag altalajjal rendelkező község a villamosenergia és a pozzoláncement előállításának központja. Mezőgazdasági szempontból kiemelkedik a szarvasmarha- és a juhtenyésztés, szója-, rizs- és gyümölcstermesztés (füge, szilva, őszibarack, alma, szőlő stb).[4]