Champoeg | |
Múzeum | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Állam | Oregon |
Megye | Marion megye |
Rang | kísértetváros |
Alapítás éve | |
Irányítószám | Lista 97137 |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Terület | ? km² |
Időzóna | |
Azonosítók | |
GeoNames | 5718677 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 14′ 56″, ny. h. 122° 53′ 49″45.248889°N 122.896944°WKoordináták: é. sz. 45° 14′ 56″, ny. h. 122° 53′ 49″45.248889°N 122.896944°W | |
Champoeg honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Champoeg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Champoeg (kiejtése: ʃæmˈpuːiː, régiesen: ʃæmˈpuːɛɡ)[1] az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Marion megyéjében elhelyezkedő kísértetváros.
A település neve a kalapuja čʰámpuik (valószínűleg a čʰa-čʰíma-púičuk rövidítése) szóból ered, amely a kaporra (púičuk) utal.[2]
Az 1841. február 7-én[3][4] összegyűlő telepesek Jason Lee misszionáriust választották vezetőjüknek; a megbeszélés témája a településeket veszélyeztető farkasok voltak. Ez volt a „farkastalálkozók” első állomása.
Az 1840-es évek közepére Oregon tulajdonjoga miatt az USA és az Egyesült Királyság közötti feszültség egyre nőtt. Az 1843. május 2-án[5] 52–50 arányú szavazással létrejött ideiglenes kormány fővárosa Champoeg lett. A John C. Frémont expedíciójával érkező William Gilpin 1845-ben petíciót adott át a kongresszusnak;[6] az Oregoni Egyezményt 1846-ban fogadták el, Oregon Territóriumot pedig 1848-ban alapították.
1852-ben a településen tíz észak–déli és hat kelet–nyugati irányú út volt, a Willamette folyón pedig komp közlekedett. Champoeg főleg Robert Newell és André Longtain területein feküdt.[7]
1861. december 2-án a Willamette folyó 17 méterrel a szokásos nyári vízállás fölé emelkedett, és elárasztotta a települést. A lakosok Robert Newell magasabban fekvő lakóházába menekültek; a férfi az emberek ellátása miatt majdnem csődbe ment.[8] Az 1930-as években épített gátaknak köszönhetően a hasonló áradások valószínűleg nem következhetnek be.
A település múzeumában Robert Newell lakóháza mellett több lakás, látogatóközpont és az 1860-as évek stílusát követő kert is van. Itt található az 1863-ban megnyílt Butteville bolt. A területen lehetőség van kempingezésre.
A régészeti feltárások helyszíne 1984-ben bekerült a történelmi helyek jegyzékébe.[9] A legfontosabb lelet a térség első lakóháza (valószínűleg Robert Newell első lakóhelye).[10]