Cigány-medvelepke

Cigány-medvelepke
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae)
Alcsalád: Medvelepkék (Arctiinae)
Nem: Epatolmis
Tudományos név
Epatolmis luctifera
(Denis & Schiffermüller) 1776
Szinonimák

Phragmatobia luctifera

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cigány-medvelepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cigány-medvelepke témájú médiaállományokat és Cigány-medvelepke témájú kategóriát.

A cigány-medvelepke (Epatolmis luctifera) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj. Nemének egyetlen faja.

Megjelenése

[szerkesztés]

A cigány-medvelepke szárnyfesztávolsága 2,8-3,7 cm. Feje és tora egyszínű füstfekete, csápja és ajaktapogatója szintén fekete. A potroh első két szelvénye fekete, a többi élénk sötétsárga, középen és kétoldalt jól kirajzolódó fekete foltsorral. Hasoldala és lábai is feketések. A kissé áttetsző szárnyak majdnem rajzolat nélküli füstös fekete színűek, többé-kevésbé erős sötétbarna hehintéssel; a hátulsó szárny kissé világosabb. Az erek a szárnyak áttetszősége miatt sötétebbnek tűnnek. Az elülső szárny közepén, a főér elágazásánál kis sötét pont vagy pontpár látható. A hátulsó szárny belső szögletén széles, feltűnő, a potroh színénél kissé világosabb sárga folt látszik. Néha a folt hiányzik, csak az egyébként fekete rojt sárga színű a helyén. A fonák ugyanolyan színű mint a felső oldal, de a barnás, világosabb behintés jóval erősebb.

Változatossága nem számottevő.

Petéi gömb alakúak, fehéresek majd sárgásak, feketén pontozottak.

Kifejlett hernyója feketésbarna, sűrűn szőrös, hátán narancsvörös sáv húzódik. Zömök bábja sötét vörösbarna.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Magyarországon nem él másik, hozzá hasonló faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eurázsiában honos, a Keleti-Pireneusoktól egészen Japánig. Közép-Európában élőhelye megfogyatkozásával a kihalás fenyegeti. Magyarországon nagyon ritka.

Sovány talajú, száraz, meleg, helyenként magas növényzetű, legfeljebb egyszer kaszált rétek, legelők, lejtősztyeppek lakója.

Életmódja

[szerkesztés]

Évente két (északabbra csak egy) nemzedéke nő fel, az imágókkal május-júniusban, illetve július-augusztusban lehet találkozni. A hernyó polifág; különféle lányszárúak (hölgymál, galaj, laboda, tyúkhúr, veronika, kutyatej, útifű, ebnyelvűfű) leveleivel táplálkozik. A hernyó napközben kövek, növények alatt rejtőzik és este bújik elő táplálkozni. Szükség esetén igen gyorsan képes mozogni. Sötétszürke, szőrökkel kevert szövedékben bábozódik. A második nemzedék bábként telel át, amiből májusban kel ki az imágó.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]