Ciliata septentrionalis | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Ciliata septentrionalis (Collett, 1875) | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ciliata septentrionalis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ciliata septentrionalis témájú kategóriát. |
A Ciliata septentrionalis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a Lotidae családjába tartozó faj.
A Ciliata septentrionalis elterjedési területe az Atlanti-óceán északkeleti része, a Brit-szigetektől kezdve Európa nyugati partján keresztül Észak-Norvégiáig. Izland és Feröer vizeiben is megtalálható.
Ez a hal legfeljebb 20 centiméter hosszú. Feje, testéhez viszonyítva nagy. A felső ajkán három pár, dagadt, kis tapogatószál van. Ezek mellett az alsó ajkán egy, míg a pofáján négy hosszabb tapogatószál található.
A Ciliata septentrionalis mérsékelt övi, főleg tengeri hal, de a brakkvízben is megél. 10-90 méteres mélységekben él, azonban általában csak 10-50 méteres mélységekben tartózkodik. A homokos és iszapos tengerfenéket kedveli, ahol tízlábú rákokra, Homarus-fajokra, hasadtlábú rákokra (Mysida) és soksertéjűekre vadászik.
Az ikráit a tengerenék mélyebb pontjaira rakja le.
Ennek a halnak van halászati értéke.