Citrusformák

Citrusformák
Kalamondin (× Citrofortunella microcarpa)
Kalamondin (× Citrofortunella microcarpa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Szinonimák
  • Citroideae
Nemzetségcsoportok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citrusformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citrusformák témájú médiaállományokat és Citrusformák témájú kategóriát.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A citrusformák vagy citrusfélék (Citroideae) az APG III osztályozása szerint a valódi kétszikűek rosids kládjában a eurosid II csoportjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt rutafélék (Rutaceae) családjának egyik alcsaládja.

Rendszerezésük

[szerkesztés]

A két nemzetségcsoportba mintegy 18–20 nemzetséget vonnak össze; ezek pontos száma az alcsaládon belül általános hibridizálódás miatt nehezen adható meg.

1. Citreae nemzetségcsoport:

Hibrid nemzetség:

2. Clauseneae nemzetségcsoport:

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

A fajok többsége Kelet-, illetve Dél-Ázsiában fejlődött ki, de napjainkra szinte minden trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területen, az északi és a déli szélesség 40°-a között termesztik őket.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

6–15 m magasra növő fák vagy cserjék:

  • narancs és mandarin max. 8 m
  • citrom max. 6 m
  • pomeló 15 m

Évi 2-4 növekedési időszakukból a Szubtrópusokon termést általában csak az elsőből érlelnek.

Leveleik bőrneműek. Több faj leveleinek tövében ágtövisek nőnek.

3-5 szirmú, hímnős, fehér virágaik egyesével állnak vagy maximum 8-10 virágot tartalmaznak virágzatonként.

Termésük hártyás falakkal osztott, különleges bogyó (hesperídium). Alakja, mérete, héjának vastagsága (mandarin 2–3 mm, pomeló 1,5–4 cm), a héj és a hús színe az egyes fajokon belül is változó. Mérete:

  • pomeló, grépfrút, keserű citrom > 10 cm
  • többi < 10 cm

Életmódjuk, termőhelyük

[szerkesztés]

Örökzöldek. Virágaikat rovarok porozzák be. Magvaik 2–3 hét alatt csíráznak ki.

Csak szubtrópusi (vagy trópusi montán) éghajlaton növő fajok:

  • narancs
  • mandarin
  • citrom
  • grépfrút
  • kumkvat
  • keserű citrom

Trópusi klímát igényel:

  • pomeló
  • savanyú citrom
  • édes citrom
  • hosszú tövisű narancs
  • Jambhiri-citrom

Mindegyik faj fényigényes.

Hőigény:

  • Tmin = 9–12 °C
  • Topt = 23–24 °C
  • Tmax = 37–39 °C
  • a rügyképződéshez 14–16 °C
  • a termés kötéséhez 16–18 °C az optimális

Mérsékelten fagytűrők (-2 °C), de egyesek (pl. Poncirus trifoliata) még -15, -20 °C-ot is elviselhetnek. A 0 °C nyugalmi állapotot idéz elő.

Csapadékigényük minimum 1200 mm, az optimum 2000 mm. A virágzás idején vagy utána következő szárazság csökkenti a termés mennyiségét.

Páratartalom igényük minimum 40%, optimálisan 70-75%.

A vízáteresztő, mélyrétegű, levegős talajt kedvelik; pH 5,5–7. Sótűrésük nem túl jó.

Felhasználásuk

[szerkesztés]

A legfontosabb déligyümölcsök. Legismertebb fajaik: Fontosabb citrusfélék:

  • narancs (Citrus sinensis)
  • keserű narancs Sevilla-narancs (Citrus x aurantium)
  • papeda vadnarancs, hosszú tövisű narancs (Citrus hystrix)
  • mandarin (Citrus reticulata, Citrus deliciosa)
  • citrom (Citrus limon)
  • savanyú citrom trópusi citrom, zöld citrom, lime (Citrus aurantiifolia)
  • limetta édes citrom, (Citrus limetta, Citrus limettioides)
  • citronád cedrát citrom, keserű citrom, (Citrus medica)
  • Jambhiri-citrom ráncos héjú citrom, (Citrus jambhiri)
  • pomelo óriás narancs, óriás citrancs, (Citrus maxima, Citrus grandis)
  • grépfrút citrancs, (Citrus x paradisi)
  • juzu (Citrus junos)
  • Kalamondin (Citrofortunella microcarpa)
  • háromlevelű narancs (Poncirus trifoliata)
  • Japán kumkvat (Fortunella japanica) [Thunb.] Swingle) termései gömbölyűk, 2–3 cm-esek, a terméshús 4-7 gerezdre tagolódik.
  • Hongkongi nagy vadkumkvat (Fortunella hindsii) Swingle gömbölyded, legfeljebb 2 cm-es termései 3-4 gerezdűek.
  • Kumkvat (Fortunella X crassifolia) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
  • Nagy kumkvat (Fortunella crassifolia Swingle) termése akár a 4,5 cm nagyságú és gerezdjeinek száma 7 is lehet.
  • Törpe kumkvat (Fortunella hindsii) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
  • Törpemandarin (Fortunella margarita) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.

Éves termelésük

[szerkesztés]

Világszerte mintegy 7,6 millió hektáron évi 105 millió tonna citrusfélét termelnek. Ebből mintegy 11 millió tonna friss gyümölcsöt és 5 millió tonna sűrítményt exportálnak.

A legnagyobb termelők: Brazília, USA, Kína, Mexikó, Spanyolország. Európában még Olaszország és Görögország számít jelentős termelőnek.

Fajonként:

Fő felhasználási területeik

[szerkesztés]
  • Friss gyümölcsként: narancs, mandarin, pomelo, grépfrút
  • konzervként: mandarin
  • üdítőként: narancs, keserű narancs, citrom, savanyú citrom, grépfrút
  • lekvárként: narancs, keserű narancs
  • édességnek: narancs, citrom, keserű citrom, kumkvat
  • likőrnek: keserű narancs (curaçao, cointreau)
  • fűszernek: savanyú citrom, hosszú tövisű narancs
  • mézadó: narancs
  • alanynak: Jambhiri-citrom, keserű narancs, Poncirus trifoliata
  • dísznövényként
  • kozmetikai célokra a termés, mag, virág, levélből nyert illóolajokat hasznosítják. A citrusfélék a világ legfontosabb illóolaj-forrásai:
  • gyógyászatban (csonterősítő, étvágygerjesztő, vérnyomás-szabályozó, szájpenész elleni készítményekhez)
  • a gyümölcsök héjából pektint állítanak elő (2,5–5,5% van bennük)
  • a feldolgozásnál visszamaradt részekből takarmány lesz

A gyümölcsökben előforduló, hasznos anyagok:

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]