Collis Potter Huntington

Collis Potter Huntington
Született1821. október 22.[1][2][3]
Harwinton[3]
Elhunyt1900. augusztus 13. (78 évesen)[4][5][6]
Camp Pine Knot[7]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaArabella Huntington
Gyermekei
  • Clara von Hatzfeldt
  • Archer Milton Huntington
SzüleiWilliam Huntington
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • gyáriparos
Halál okaszívbetegség
SírhelyeWoodlawn Temető[8]

Collis Potter Huntington aláírása
Collis Potter Huntington aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Collis Potter Huntington témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Collis Potter Huntington (Harwinton, Litchfield megye, 1821. október 22.New York, 1900. augusztus 13.) amerikai vasúti vezető volt, aki az első transzkontinentális vasútvonal legnyugatibb szakaszát megépítő Central Pacific Railroad egyik alapítója volt, és partnereivel együtt átvette a Southern Pacific Railroad irányítását.

Élete

[szerkesztés]

Az első amerikai transzkontinentális vasút megépítése

[szerkesztés]

Az 1850-es évek végén Huntington és Hopkins két másik sikeres üzletemberrel, Leland Stanforddal és Charles Crockerrel összefogott, hogy megvalósítsák egy olyan vasútvonal létrehozásának ötletét, amely összekötné Amerika keleti és nyugati részét. 1861-ben ez a négy üzletember (akiket néha a Nagy Négyek néven emlegetnek) egyesítette erőforrásait és üzleti érzékét, és megalapították a Central Pacific Railroad társaságot, hogy létrehozzák Amerika első transzkontinentális vasútvonalának nyugati láncszemét. A négy közül Huntington volt a legkönyörtelenebb a vasút üzletének folytatásában; ő szorította ki társát, Stanfordot.[9]

Huntington Washingtonban tárgyalt Grenville Dodge-dzsal, aki keletről felügyelte a vasútépítést, arról, hogy hol találkozzanak a vasutak.[10][11] Megállapodásukat 1869 áprilisában fejezték be, és úgy döntöttek, hogy a Utah állambeli Promontory Summitnál találkoznak. 1869. május 10-én Promontorynál a Central Pacific Railroad vágányai egyesültek a Union Pacific Railroad vágányaival, és Amerikának transzkontinentális vasútja lett. Az egyesülést az aranyszeg beverésével ünnepelték, amelyet erre az alkalomra David Hewes San Francisco-i bankár és kereskedő ajándékozott a CPRR-nek.

Southern Pacific Railroad

[szerkesztés]
A CSX (a korábbi C&O Railway) Huntington Divíziójának központja, az előtérben Gutzon Borglum Collis P. Huntington szobrával

1865-től kezdődően Huntington részt vett a Southern Pacific Railroad megalapításában is a Central Pacific Railroad négy nagy megbízójával. A vasút első mozdonyát, a C. P. Huntingtont (a CPR-től átvett mozdonyt) az ő tiszteletére nevezték el. A New Orleansból délnyugat felé és Kaliforniába vezető vasútvonalakkal a Southern Pacific több mint 9000 mérföldes pályaszakaszra bővült. Emellett 5000 mérföldnyi összekötő gőzhajóvonalat is ellenőrzött.[12] A Southern Pacific Railroad segítségével Huntington arra törekedett, hogy megakadályozza, hogy a San Pedro-i kikötő a szabadkikötői harcban Los Angeles fő kikötőjévé váljon.[13]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. https://www.britannica.com/biography/Collis-P-Huntington
  2. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  3. a b Collis P. Huntington Dead (angol nyelven), 1900. augusztus 16.
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Collis P. Huntington Dead (angol nyelven), 1900. augusztus 16.
  8. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
  9. The Builders of the Central Pacific Railroad @ CPRR.org as retrieved January 13 2007.
  10. History & Culture - Golden Spike National Historical Park (angol nyelven). www.nps.gov . U.S. National Park Service. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  11. Ceremony at "Wedding of the Rails," May 10, 1869 at Promontory Point, Utah. World Digital Library , 1869. május 10. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
  12. Collis Potter Huntington . netstate.com
  13. Queenan, Charles F.. „'Great Free Harbor Fight' : At Stake Was the Port Site for the Growing City of L.A.”, Los Angeles Times, 1992. május 10. 
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap