Commodore LCD

Commodore LCD
Típusnotebook
FejlesztőCommodore
GyártóCommodore
Forgalombansoha
ProcesszorRockwell 65C102 1 MHz[1]
Memória32 KB RAM (max. 64 KB belső + 64 KB külső), 96 KB ROM[1][2]
Operációs rendszerCommodore BASIC 3.6[1][3]
KapcsolódásRS-232, Centronics,
CBM IEC soros,
user port, DB-9,
RJ-11[1][3]
Bevitel72-gombos Mitsumi billentyűzet[4]
Energiaellátás6 V=, vagy
4 x 1,5 V NiCd AA elem[4]
AdattárolásRAM disk, külső FDD[2]
Kijelzőfolyadékkristályos,
80x16 szöveges,
480x128 grafikus[2][1]
ElődCommodore 64
Commodore LCD weboldala

A Commodore LCD (röviden: CLCD) a Commodore International által kifejlesztett, folyadékkristályos kijelzővel szerelt, 8-bites notebook prototípus,[5] mely annak ellenére, hogy bemutatták az 1985 januárjában megrendezett Constumer Electronics Shown (Winter CES 1985), nyilvánosan soha sem forgalmazták.[6]

Működés

[szerkesztés]

A CLCD kifejlesztésének célja egy könnyű, notebook méretű, jó használható hordozható, elemről is működő számítógép megalkotása volt, melyben használható beépített szoftverek vannak, valamint modem. A Commodore már tett egy próbát hordozható (jobban mondva: "átmozgatható") számítógép megalkotására a Commodore SX-64 képében, de mind a szoftvereket, mind a mentéshez használt üres adathordozókat floppy lemezeken kellett magával vinnie a felhasználónak, továbbá biztosítania kellett a hálózati csatlakozást. Ehhez képest a CLCD 4 db AA elemről volt működtethető, a legfontosabb felhasználó programok (8 db) pedig beépítve voltak megtalálhatók benne. A mentéshez a belső RAM disk volt használható, mely az elemek segítségével kikapcsolt állapotban is meg tudta tartani tartalmát.[5]

A billentyűzet elrendezése a Commodore Plus/4-hez hasonló (pl. kurzornyilak), felépítése pedig az írógépek billantyűzeteihez hasonló. Képernyője 80-oszlopos és 16-soros LCD-kijelző, a képernyőszerkesztés pedig hasonlóan működik, mint a Commodore 64-nél (C64), azzal, hogy az ESC billentyű lenyomására képernyőszerkesztési funkciók választhatók ki (pl. másolás, beszúrás, sortörlés stb.).[5]

Az alkalmazott BASIC 3.6 verzió megegyezik a Commodore 16 és Plus/4 szoftverével. A 96 KB ROM-ban lévő, beépített felhasználói szoftverek a következők: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, fájlkezelő, címjegyzék, feladatütemező, számológép, jegyzetelő, telekommunikációs csomag. A számológép és a jegyzetelő bárhonnan és bármikor meghívható, az ütemezőbe bármely naphoz jegyzet menthető. A címjegyzék fejlett kereső és rendszerező funkciókkal bír, a fájlkezelés pedig a C64-es Manager programhoz hasonlóan funkciógombok által vezérelt. A táblázatkezelő a Multiplan nevű szoftverhez hasonló, a szövegszerkesztő pedig tudja az alap igazítási, szövegkiemelési, másolás/beillesztési funkciókat. A telekommunikáció a címjegyzék alapján történő (auto)tárcsázást (tone és pulse), illetve fel- és letöltési funkciókat jelent, ugyanakkor az átvitel paraméterei (pl. átviteli sebesség) szoftverből állíthatók.[5]

Normál soros (RS-232-C) és párhuzamos porttal is rendelkezik, valamint a Commodore saját soros (CBM IEC) csatlakozójával, mely révén kompatibilis a C64-en megszokott külső perifériaegységekkel (pl. 1541 floppymeghajtó stb.). A CLCD rendelkezik a szokásos "user porttal", van a Hewlett-Packard vonalkód-olvasójával (Barcode) kompatibilis DB-9 portja, továbbá a telekommunikációs vonal (telefonhálózat) csatlakoztatására alkalmas két normál RJ-11 foglalat (Phone és Line).[6]

Projekt-törlés

[szerkesztés]

Az folyadékkristályos (LCD) kijelzőt a Commodore a saját texasi optoelektronikai részlegében fejlesztette ki, mely kivételesen jó háttérvilágítással rendelkezett. Jeff Porter mintegy 15 ezres előrendelést vett fel az új notebookra a CES-en, mely bőven teljesítette Marshall F. Smith vezérigazgató elvárásait.[6]

Bob Russell és Bil Herd Brian Bagnall "The Story of Commodore: A Company on the Edge" című könyvében határozottan állítja, hogy egy CES-en állítólagosan lezajlott magánbeszélgetés során a rivális Tandy Radio Shack (TRS) menedzsmentje győzte meg Smith-t, hogy az LCD hordozható gépek nem fognak pénzt hozni, aki ezért jegelte a termékvonalat.[2] Ha ez valós, akkor a naív Smith egy aljas hazugság áldozata lett, hiszen a Tandy milliószám adott el hordozható LCD rendszereket.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Commodore LCD series (angol nyelven). zimmers.net . (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  2. ↑ a b c d Commodore LCD (angol nyelven). C64-Wiki . (Hozzáférés: 2025. április 15.)
  3. ↑ a b Scott Mace (1985. január 28.). „Commodore Shows New 128” (angol nyelven). InfoWorld, 19-20. o. (Hozzáférés: 2025. április 14.) 
  4. ↑ a b Commodore LCD (angol nyelven). Russian Vintage Laptop Museum, 2017. április 6.
  5. ↑ a b c d Jim Gracely (1985. március/április). „Five Pounds Of Power” (angol nyelven). Commodore Microcomputers 6.évf. (34.sz.), 74-75. o, Kiadó: Contemporary Marketing. ISSN 0744-8724. (Hozzáférés: 2025. április 15.) 
  6. ↑ a b c d The Commodore LCD (angol nyelven). floodgap.com , 2018. január 21.

További információk

[szerkesztés]