Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Conrad Grünenberg | |
Conrad Grünenberg rajza, a magyar király címere | |
Született | 1442[1][2][3][4] Konstanz[5] |
Elhunyt | 1494 (51-52 évesen)[1][2][3][4] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | polgármester |
Kitüntetései | Szent Sír Lovagrend tagja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Conrad Grünenberg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Conrad Grünenberg (megh. 1494 körül) konstanzi építőmester és polgármester, heraldikus.
Konstanzi polgárcsaládból származott. Először 1442-ben választották meg a város építőmesterévé. 1454-ben a konstanzi nagytanács, 1462-ben a kisebb tatács tagja volt. Háromszor töltötte be a polgármesteri hivatalt. 1465-ben III. Frigyes császár (1440-1493) szolgálójává nevezte ki és testvérével, Hansszal együtt abban a "kiváltságban" részesítette, amelyet a konstanzi "Zur Katze" nevű patríciusi egyesület tagjai élveztek. 1468-tól lovagi címet használt és 1486. április 22-én 22 hétig tartó palesztinai zarándoklatra indult. Az útja során valószínűleg tagja lett a Szent Sír Lovagrendnek és a famagustai Kardrendnek, amelyek jelvényeit a Stola Amprisia rend (egy 1450 körül V. Alfonz aragon király [1416-1458] által alapított világi lovagrend), és a Habsburgok által létrehozott Szent György Lovagrend jelényeivel együtt viselte a címerében. 1494-ben már halottként említik a korabeli források.
Grünenberg érdeklődött a heraldika iránt és címerkönyvéhez minden számára hozzáférhető forrást felhasznált, mely a szakértelméről tanúskodik. A neve az általa 1483 körül Konstanzban összeállított címerkönyről (Conrad Grünenbergs Wappenbuch) ismert. A kézirat ma a Staatsarchiv Berlin-Dahlem tulajdonában van, korábban a porosz királyi heroldhivatal (Königlich Preußischen Heroldsamt) birtokolta. A mű 190 lapon kb. 2000 címert tartalmaz. Megtalálhatók benne a császárok, a hercegek, valamint – tornaegyesületek szerint csoportosítva – számos köz- és főnemes címerei. A könyvet Stillfriedt-Alcantara és Hildebrandt adta ki újra négy kötetben (Berlin, 1876-1884).[6] Egyes vélemények szerint a 2. ábrán tartalmazza a Sárkányrend jelvényét is.
Másik műve az Österreichische Chronik des Conrad Grünenberg, mely 1480 körül jött létre és számos fantáziacímert tartalmaz.
Grünenberg címerkönyvének három kézirata ismert:
Preusssicher Kulturbesitz, VIII. HA Siegel, Wappen, Genealogie; II. Heraldische und Genealogische Sammlungen, Nr.21. - A fő kézirat. Néhány lapnyi szöveg és miniatúra, valamint 2302 címer mintegy 200 lapon, kb. 40 x 30 cm.
Codex germanicus monacensis 145. - Pergamenre festve 182 lapon, 385 x 300 mm. A GRU/a másolata egy olyan művész által, aki részt vett az előző mű létrehozásában is. A legjelentősebb eltérés a sisakok festésének stílusában van. [1]