Covid19-zárlat

Egy általában zsúfolt autópálya a malajziai Pinangban, amely a forgalomkorlátozási rendelet idején teljesen kihalt volt

A Covid19-világjárvány miatt a világ számos országában és területén számos nem gyógyszeres beavatkozást vezettek be, amelyeket a köznyelvben elzárásoknak neveznek (beleértve az otthonmaradási tilalmat, kijárási tilalmat, karantént, kordonokat és hasonló társadalmi korlátozásokat). Ezeket a korlátozásokat azzal a szándékkal hozták létre, hogy csökkentsék a SARS-CoV-2, a Covid19-et okozó vírus terjedését.[1] 2020 áprilisára a világ lakosságának mintegy fele valamilyen formában zárlat alatt állt, több mint 90 országban vagy területen több mint 3,9 milliárd embert kért vagy rendelt el a kormánya, hogy maradjon otthon.[2] Bár hasonló járványvédelmi intézkedéseket már több száz éve alkalmaznak, a 2020-as években végrehajtott intézkedések mértéke példa nélkülinek számít.[3]

Kutatások és esettanulmányok kimutatták, hogy a kijárási tilalmak általában hatékonyan csökkentették a Covid19 terjedését, tehát ellaposították a görbét.[4][5][6] Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a kijárási tilalmakra és a bezárásokra vonatkozóan az, hogy ezek nagyon rövid, rövid távú intézkedések legyenek az átszervezés, átcsoportosítás, az erőforrások újbóli kiegyensúlyozása és a kimerült egészségügyi dolgozók védelme érdekében. A korlátozások és a normális élet közötti egyensúly megteremtése érdekében a WHO a világjárványra adott válaszlépéseket ajánlja, amelyek a szigorú személyi higiéniából, a hatékony kapcsolatfelvételből és a betegség esetén történő elkülönítésből állnak.[7]

Sok közegészségügyi szakértő és közgazdász támogatta a korlátozásokat,[8] arra hivatkozva, hogy nagyobb hosszú távú költségekkel jár, ha hagyják, hogy a betegség ellenőrizetlenül terjedjen.[9] A pandémiás korlátozásoknak egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai voltak, és egyes területeken tiltakozásba ütköztek.

Hatékonyság

[szerkesztés]

Több kutató a modellezés és a bemutatott példák alapján arra a következtetésre jutott, hogy a zárlatok hatékonyan csökkentik a Covid19 terjedését és az általa okozott halálesetek számát.[4][5][6][10][11][12][13][14][15] A zárlatok a leghatékonyabbnak akkor tekinthetők a Covid19 közösségi terjedésének, az egészségügyi költségeknek és a haláleseteknek a megfékezésében vagy megelőzésében, ha korábban, nagyobb szigorral hajtják végre, és ha nem szüntetik meg túl korán..[16][17][18][19][20]

A lezárások Covid19 halálozásra gyakorolt hatásának mértékét illetően nem egységes a vélemény[21](p62): A Johns Hopkins Egyetem közgazdászai által készített szisztematikus felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a lezárásoknak az iránymutatásokkal vagy orvosi tanácsadással ellentétben alig vagy egyáltalán nem volt hatásuk a Covid19 halálozásra[21](p40): A szerzők a korábbi áttekintéshez képest eltérő megállapításokat annak tulajdonítják, hogy az modellező tanulmányokat is bevont.[21]

A terjedést vizsgáló tanulmány, amely a leggyakoribb tünetek, például az íz- és szaglásvesztés vizsgálatán alapult Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, a legerősebb elzárással rendelkező országokban (Olaszországban és Franciaországban) az új tünetek jelentős csökkenését mutatta ki már néhány nappal az elzárás megkezdése után.[22] Az Amerikai Egyesült Államokban kitört világjárványra vonatkozó modellezés azt sugallta, hogy "a világjárvány szinte teljesen megakadályozta volna a jelentős terjedést, ha az elzárási intézkedéseket két héttel korábban hajtják végre", és hogy a második hullám kevésbé lett volna súlyos, ha az elzárás további két hétig tart.[16]

A 2020 elején Hupejben bevezetett szigorú zárlat hatásosnak bizonyult a Covid19 járvány megfékezésében Kínában.[14][23] A megbetegedések és halálesetek viszonylag magas számát Svédországban, amely a világjárvány alatt a társadalom nagy részét nem korlátozta, összehasonlítva a hasonló demográfiai helyzetű szomszédos országokkal, Norvégiával, Dániával és Finnországgal, amelyek zárlatot vezettek be, legalább részben ennek a politikai különbségnek tudható be.[24][25][26][27][28][29][30] Hasonlóképpen, az ausztrál adatokon alapuló modellezés arra a következtetésre jutott, hogy a szigorú elzárással elért nulla közösségi átvitel csökkenti az egészségügyi és gazdasági költségeket a kevésbé szigorú intézkedésekhez képest, amelyek lehetővé teszik az átvitel folytatását, és arra figyelmeztetett, hogy a korlátozások korai enyhítése nagyobb költségekkel jár..[18][19] Ezt a "zéró közösségi átvitel" megközelítést Ausztráliában is elfogadták, és Victoria államban egy Melbourne-i járvány kitörésekor egy négy hónapos szigorú zárlat, más intézkedésekkel kombinálva, 2020-ban megakadályozta egy szélesebb körű járvány kitörését az országban.[31] Új-Zéland és Vietnám szintén "Zero-COVID" stratégiát fogadott el 2020 folyamán, amely célzott zárlatokat tartalmazott.[32][33]

A nagymértékben fertőző SARS-CoV-2 Delta variáns 2021-es megjelenése arra késztetett néhány kommentátort, hogy bár a lezárások továbbra is csökkentik a Covid19 terjedését, kevésbé hatékonyak a megfékezésében. Az Ausztráliában és Vietnámban a Delta járványok kitörésére válaszul végrehajtott lezárások kevésbé bizonyultak hatékonynak a megfékezésben, mint a korábbi lezárások más változatok terjedése ellen.[34][35][36]

Önkéntes kontra kötelező korlátozások

[szerkesztés]
A perui hadsereg egyik tagja rendőrkutyával a kijárási tilalom idején 2020. március 31-én, a COVID-19 világjárvány idején Peruban

Egy, a Chicagói Egyetem közgazdásza által vezetett tanulmány szerint az önkéntes zárlatoknak kevés hatása volt, az önkéntes távolságtartás a fogyasztói forgalom csökkenésének közel 90%-át tette ki, mivel az emberek magától a vírustól tartottak.[37] Hasonlóképpen, a National Bureau of Economic Research tanulmánya szerint az otthonmaradási parancsok csak 5-10%-kal növelték az otthonmaradást.[38] Egy másik, a Yale Egyetem által készített tanulmány szerint a társadalmi távolságtartás nagy része önkéntes volt, amit elsősorban a "megbetegedésekről és halálozásról szóló médiatudósítás" okozott.[39]

Másrészt egyes tanulmányok azzal érveltek,[13][40] hogy a kényszerítő intézkedések valószínűleg csökkentették az interakciókat, miközben elfogadták, hogy a csökkenés nagy része önkéntes lehetett. E két tanulmány közül az egyiket, Flaxman és társai tanulmányát többek között azért kritizálták, mert országspecifikus kiigazító tényezőt tartalmazott, amely nélkül a modell Svédországra vonatkozóan hatalmas számú halálesetet jósolna.[41] Az egyik széles körben idézett gazdasági szimuláció, amely azt állította, hogy a helyben maradás elrendelése háromszorosára csökkentette az összes esetet, azonban az önkéntes távolságtartást állandónak tartotta.[42] Egy másik tanulmány 30%-os különbséget talált a határ menti megyék között, ahol helyben maradás elrendelésére került sor.[43]

Egy másik tanulmány, amely összehasonlította a "kevésbé korlátozó beavatkozások" hatását a Covid19 terjedésére Svédországban és Dél-Koreában, valamint a kötelező otthonmaradási rendeletekét 8 másik országban, például Franciaországban és Spanyolországban, nem talált bizonyítékot arra, hogy a több korlátozást alkalmazó országokban nagyobb mértékű volt a betegség visszaszorítása,[44] azonban a tanulmány megállapításait számos korlátozása miatt megkérdőjelezték, többek között az országok kis mintanagysága miatt.[45][46]

Egyes kutatások azt is megállapították, hogy a "tanácsadói" megközelítés nem megfelelő a Covid19 járványok megfékezésére. Egy észak-olaszországi járvány kitörésének elemzése azt találta, hogy a közösségi terjedés hatékony csökkenése a szigorú nemzeti zárlat során következett be, és hogy a korábbi, kevésbé szigorú intézkedések nem voltak hatékonyak a mobilitás olyan alacsony szintre való csökkentésében, amely elegendő lett volna a Covid19 terjedésének mérsékléséhez.[17]

A világjárvány kezdete óta a Google folyamatosan gyűjtött adatokat a mozgásokról, amelyek a lakossági aktivitás gyors csökkenését mutatták jóval a jogi korlátozások bevezetése előtt.[47] 2020 áprilisában egy felmérés szerint az amerikaiak 93%-a önként csak akkor hagyta el az otthonát, ha szükséges, függetlenül a jogi korlátozásoktól.[48]

Fogadtatás

[szerkesztés]

Egy 2021. februári, 348 cikket vizsgáló áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy elismerik a nem gyógyszeres beavatkozások fontosságát a Covid19 terjedésének megfékezésében.[6] Ugyanakkor a jelenlegi kutatások a magas társadalmi költségeket is elismerik, bár kevesebbet, mint amennyibe a világjárvány enyhítés nélküli terjedése került volna.[4][5][6][9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Coronavirus: 7 dead, 229 infected in Italy as Europe braces for COVID-19. NBC News. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. ↑ Sandford, Alasdair: Coronavirus: Half of humanity on lockdown in 90 countries (angol nyelven). euronews , 2020. április 2. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  3. ↑ Levenson, Michael. „Scale of China's Wuhan Shutdown Is Believed to Be Without Precedent”, The New York Times, 2020. január 22.. [2020. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 3.) 
  4. ↑ a b c (2021. április 1.) „Assessing mandatory stay-at-home and business closure effects on the spread of COVID-19.”. European Journal of Clinical Investigation 51 (4), e13484. o. DOI:10.1111/eci.13484. PMID 33400268. PMC 7883103. 
  5. ↑ a b c (2021. március 29.) „Did Lockdown Work? An Economist's Cross-Country Comparison”. CESifo Economic Studies 67 (3), 318–331. o. DOI:10.1093/cesifo/ifab003. 
  6. ↑ a b c d (2021. február 13.) „Non-pharmaceutical interventions during the COVID-19 pandemic: A review”. Physics Reports 913, 1–52. o. DOI:10.1016/j.physrep.2021.02.001. ISSN 0370-1573. PMID 33612922. PMC 7881715. 
  7. ↑ Doyle, Michael: WHO doctor says lockdowns should not be main coronavirus defence. ABC , 2020. október 11. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  8. ↑ COVID Revealed America To Be a Nation of Rulers, Not of Laws. reason.com . Reason, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. március 28.)
  9. ↑ a b (2021. augusztus 1.) „Is the cure really worse than the disease? The health impacts of lockdowns during COVID-19” (angol nyelven). BMJ Global Health 6 (8), e006653. o. DOI:10.1136/bmjgh-2021-006653. ISSN 2059-7908. PMID 34281914. PMC 8292804. 
  10. ↑ (2021. október 5.) „Understanding the effectiveness of government interventions against the resurgence of COVID-19 in Europe” (angol nyelven). Nature Communications 12 (1), 5820. o. DOI:10.1038/s41467-021-26013-4. ISSN 2041-1723. PMID 34611158. PMC 8492703. 
  11. ↑ (2020. december 15.) „Inferring the effectiveness of government interventions against CO ID-19”. Science 371 (6531), eabd9338. o. DOI:10.1126/science.abd9338. ISSN 0036-8075. PMID 33323424. PMC 7877495. 
  12. ↑ Flaxman, S. (2020. június 8.). „Estimating the effects of non-pharmaceutical interventions on COVID-19 in Europe”. Nature 584 (7820), 257–261. o. DOI:10.1038/s41586-020-2405-7. PMID 32512579. 
  13. ↑ a b (2020. június 8.) „The effect of large-scale anti-contagion policies on the COVID-19 pandemic”. Nature 584 (7820), 262–267. o. DOI:10.1038/s41586-020-2404-8. PMID 32512578. 
  14. ↑ a b (2020. május 18.) „The positive impact of lockdown in Wuhan on containing the COVID-19 outbreak in China”. Journal of Travel Medicine 27 (3). DOI:10.1093/jtm/taaa037. PMID 32181488. PMC 7184469. 
  15. ↑ Adam, David (2020. április 2.). „Special report: The simulations driving the world's response to COVID-19”. Nature 580 (7803), 316–318. o. DOI:10.1038/d41586-020-01003-6. PMID 32242115. 
  16. ↑ a b (2020. november 1.) „Could masks curtail the post-lockdown resurgence of COVID-19 in the US?”. Mathematical Biosciences 329, 108452. o. DOI:10.1016/j.mbs.2020.108452. ISSN 0025-5564. PMID 32818515. PMC 7431430. 
  17. ↑ a b (2020. augusztus 1.) „Lockdown timing and efficacy in controlling COVID-19 using mobile phone tracking”. EClinicalMedicine 25, 100457. o. DOI:10.1016/j.eclinm.2020.100457. ISSN 2589-5370. PMID 32838234. PMC 7355328. 
  18. ↑ a b Sablon:Cite document
  19. ↑ a b (2020. szeptember 28.) „The probability of the 6‐week lockdown in Victoria (commencing 9 July 2020) achieving elimination of community transmission of SARS‐CoV‐2”. The Medical Journal of Australia 213 (8), 349–351.e1. o. DOI:10.5694/mja2.50786. PMID 32981108. PMC 8446958. 
  20. ↑ (2020. december 23.) „Association of tiered restrictions and a second lockdown with COVID-19 deaths and hospital admissions in England: a modelling study”. The Lancet Infectious Diseases 21 (4), 482–492. o. DOI:10.1016/S1473-3099(20)30984-1. ISSN 1473-3099. PMID 33357518. PMC 7758181. 
  21. ↑ a b c (2022. december 3.) „A Literature Review and Meta-Analysis of the Effects of Lockdowns on COVID-19 Mortality – II”. Studies in Applied Economics (SAE 2022:210). 
  22. ↑ (2020. október 14.) „Smell and taste changes are early indicators of the COVID-19 pandemic and political decision effectiveness”. Nature Communications 11 (1), 5152. o. DOI:10.1038/s41467-020-18963-y. ISSN 2041-1723. PMID 33056983. PMC 7560893. 
  23. ↑ (2020. szeptember 1.) „Effect of non-pharmaceutical interventions to contain COVID-19 in China”. Nature 585 (7825), 410–413. o. DOI:10.1038/s41586-020-2293-x. ISSN 1476-4687. PMID 32365354. PMC 7116778. 
  24. ↑ Sablon:Cite ssrn
  25. ↑ (2021. február 1.) „A comparison of COVID-19 epidemiological indicators in Sweden, Norway, Denmark, and Finland”. Scandinavian Journal of Public Health 49 (1), 69–78. o. DOI:10.1177/1403494820980264. ISSN 1651-1905. PMID 33413051. PMC 7797349. 
  26. ↑ Comparing Norway and Sweden: Norwegian coronavirus measures reduced hospitalizations drastically (norvég nyelven). partner.sciencenorway.no , 2020. június 19. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  27. ↑ What have Norway, Finland and Denmark got right on Covid-19?. www.newstatesman.com , 2020. december 22. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  28. ↑ Sablon:Cite ssrn
  29. ↑ (2022. június 1.) „The statistical evidence missing from the Swedish decision-making of COVID-19 strategy during the early period: A longitudinal observational analysis” (angol nyelven). SSM - Population Health 18, 101083. o. DOI:10.1016/j.ssmph.2022.101083. ISSN 2352-8273. PMID 35386859. PMC 8968210. 
  30. ↑ (2021. április 8.) „The lockdown effect: A counterfactual for Sweden” (angol nyelven). PLOS ONE 16 (4), e0249732. o. DOI:10.1371/journal.pone.0249732. ISSN 1932-6203. PMID 33831093. PMC 8031244. 
  31. ↑ Smith, Paul (2020. december 23.). „Hard lockdown and a "health dictatorship": Australia's lucky escape from covid-19”. BMJ 371, m4910. o. DOI:10.1136/bmj.m4910. ISSN 1756-1833. PMID 33361106. 
  32. ↑ Emerging COVID-19 success story: Vietnam's commitment to containment. Our World in Data . (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  33. ↑ Baker, Michael G.; Wilson, Nick & Anglemyer, Andrew (7 August 2020), "Successful Elimination of Covid-19 Transmission in New Zealand", New England Journal of Medicine 383 (8): e56, DOI 10.1056/nejmc2025203
  34. ↑ Klein, Alice: Covid-19: Lockdown not enough to stop Australia's delta variant crisis (amerikai angol nyelven). New Scientist . (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  35. ↑ Has the Delta variant of Covid-19 curbed the effectiveness of lockdowns? (angol nyelven). South China Morning Post , 2021. július 21. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  36. ↑ „Covid: New Zealand pandemic strategy in doubt amid Delta spread”, BBC News, 2021. augusztus 22. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.) (brit angol nyelvű) 
  37. ↑ (2020. június 23.) „Fear, Lockdown, and Diversion: Comparing Drivers of pandemic Economic Decline 2020”. DOI:10.2139/ssrn.3631180. 
  38. ↑ (2020. augusztus 3.) „When Do Shelter-in-Place Orders Fight COVID-19 Best? Policy Heterogeneity Across States and Adoption Time”. Econ Inq 59 (1), 29–52. o. DOI:10.3386/w27091. PMID 32836519. PMC 7436765. 
  39. ↑ (2020. május 6.) „Measuring voluntary social distancing behavior during the COVID-19 pandemic”. DOI:10.1101/2020.05.01.20087874. 
  40. ↑ (2020. május 22.) „Estimating the effects of non-pharmaceutical interventions on COVID-19 in Europe”. Nature 584 (7820), 257–261. o. DOI:10.1038/s41586-020-2405-7. PMID 32512579. 
  41. ↑ (2020. június 8.) „The effect of interventions on COVID-19”. Nature 588 (7839), E26–E28. o. DOI:10.1038/s41586-020-3025-y. PMID 33361787. 
  42. ↑ (2020. május 14.) „Strong Social Distancing Measures In The United States Reduced The COVID-19 Growth Rate”. Health Affairs 39 (7), 1237–1246. o. DOI:10.1377/hlthaff.2020.00608. PMID 32407171. 
  43. ↑ (2020. május 15.) „Comparison of Estimated Rates of Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) in Border Counties in Iowa Without a Stay-at-Home Order and Border Counties in Illinois With a Stay-at-Home Order”. JAMA Network Open 3 (5), e2011102. o. DOI:10.1001/jamanetworkopen.2020.11102. PMID 32413112. PMC 7229521. 
  44. ↑ Eran Bendavid (2021. január 5.). „Assessing Mandatory Stay‐at‐Home and Business Closure Effects on the Spread of COVID‐19”. European Journal of Clinical Investigation 51 (4), e13484. o. DOI:10.1111/eci.13484. PMID 33400268. PMC 7883103. 
  45. ↑ (2021) „Sample size, timing, and other confounding factors: toward a fair assessment of stay‐at home orders.”. European Journal of Clinical Investigation 51 (6), e13518. o. DOI:10.1111/eci.13518. ISSN 0014-2972. PMID 33580547. 
  46. ↑ (2021. június 18.) „Challenges in determining causality: An ongoing critique of Bendavid et al's 'Assessing mandatory stay‐at‐home and business closure effects on the spread of COVID‐19'”. European Journal of Clinical Investigation 51 (8), e13599. o, Kiadó: Wiley. DOI:10.1111/eci.13599. ISSN 0014-2972. PMID 33998694. PMC 8209814. 
  47. ↑ COVID-19 Community Mobility Report. Google . (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  48. ↑ Fauci, Governors Get Highest Marks for Response to Coronavirus, Quinnipiac University National Poll Finds; Majority Say Trump's Response Not Aggressive Enough. Quinnnipiac Poll , 2020. április 8. (Hozzáférés: 2021. január 13.)