Cryptomonas

Cryptomonas
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Cam
Csoport: Pancryptista
Csoport: Cryptista
Törzs: Cryptophyta
Osztály: Cryptophyceae
Rend: Cryptomonadales
Család: Cryptomonadaceae
Nemzetség: Cryptomonas
Ehrenberg, 1831
Típusfaj
Cryptomonas ovata
Ehrenberg, 1831
Szinonimák
  • Campylomonas Hill, 1991
  • Cryptochrysis Pascher, 1911
  • Chroomonas (Cryptochrysis) (Pascher 1911) Butcher 1967
  • Cryptomonas (Caerulomonsa) Butcher 1967
  • Cryptomonas (Eucryptomonas) Diesing 1850
  • Cryptomonas sect. Eucryptomonas (Diesing 1850) Massart 1901
  • Pseudocryptomonas Bicudo et Tell 1988
Fajok

Vö. #Fajok

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cryptomonas témájú rendszertani információt.

A Cryptomonas a Cryptophyta névadó nemzetsége, melyet a német Christian Gottfried Ehrenberg hozott létre 1831-ben.[1] Édes- és brakkvízben gyakoriak, a tavakban nagyobb mélységben virágoznak.[2] Általában barnák vagy zöldek, elöl bemélyedéssel.[2] Nem ismert toxinképző fajuk. Kis zooplanktonként használják kis halak etetésére halfarmokon.[2] Számos faját DNS-szekvenálással azonosították.[3][4] Cryptomonas can be found in several marine ecosystems in Australia and South Korea.[2][5]

A Limnomysis benedeni számos európai folyami és tavi ökoszisztémában sikeres invazív faj, mely a Brachionus calyciflorusról (egy zooplanktonikus kerekesféreg) egy Cryptomonas-fajra már a kettő biomasszájának egyenlősége mellett vált.[6]

Etimológia

[szerkesztés]

A Cryptomonas „rejtett egysejtűt” jelent a görög κρυπτος, rejtett szóból és a -monas utótagból.[7][8]

Genom

[szerkesztés]

A Cryptomonas-fajokban 4 genom található, ezek a sejtmag, a nukleomorf, a plasztisz és a mitokondrium genomjai.[3] A plasztiszé 118 kbp-os és ősi vörösmoszat endoszimbiózisából származik.[3] A nemzetség genomszerkezeteinek tanulmányozása az életszakasz-alapú dimorfizmusa meghatározásához volt fontos.

A nukleomorfok összehasonlításával génvesztést, pszeudogenizációt és független genomredukciókat mutattak ki a Cryptomonas nem fotoszintetikus fajaiban.[9]

Funkció

[szerkesztés]

A Cryptomonas fotolitotróf, oxigénképző szénkötő élőlény, így az édesvízi környezetek széntartalmához fontosak.[4]

Szaporodás

[szerkesztés]

A Cryptomonas kora nyáron, az édesvízi fajok szaporodásakor szaporodik.[4] Mintegy 10 percig tartó mitózissal szaporodik.[4] Nem figyelték meg ivaros szaporodását számos más Cryptophyceae-nemzetséghez hasonlóan.[4]

Sejtszerkezet

[szerkesztés]
Cryptomonas platyuris

Aszimmetrikusak, kívül átlátszó sejtmembránnal.[2] Ezen nincs csilló.[1] Sejtjei viszonylag nagyok (átlagosan 40 μm), gyakran oválisak vagy ovoidok.[4] Két, nem egyenlő méretű ostoruk van, közülük a rövidebb görbe, a hosszabb egyenes.[1] A sejthez 4 mikrotubulus-gyökér rögzíti őket.[1][10] Ezenkívül az ostorokon kis szőrszálak vannak a jobb mozgáshoz.[2] A víz be- és kiáramlását irányító kontraktilis vakuólumaik vannak.[1]

Két csónak alakú plasztiszuk van.[2] Szekunder endoszimbiózisban fagotróf elődje vörösmoszatot kebelezett be és redukált 4 membrános összetett plasztisszá.[2] Fikobiliszómái addig redukálódtak, míg csak fikoeritrin maradt.[4] A fikoeritrobilin, egy vörös fikobilinpigment-típus cianobaktériumokban, vörösmoszat-kloroplasztiszokban és egyes Cryptomonas-tagokban is ismert.[4] A fikoeritrobilin a fikoeritrinben, a fotoszintézis végső energiaakceptorában található kromofor.[11] A fikoeritrin a tilakoid lumenbe került megváltozott kromofor-összetétellel, így legalább 7 különböző abszorpciós spektrumú fikobiliprotein jött létre.[4] A Cryptomonas kiegészítő pigmentje a bíbor fikoeritrin 566, mely barnás színt ad nekik.[2]

Viselkedés

[szerkesztés]

A Cryptomonas nagy, lassan nő és korlátozott tápanyagtartalmú.[4] A fotoszintézishez és a baktériumevéshez megfelelő mélység eléréséhez, valamint predátorai elkerüléséhez mozog.[4] Általában maximum 102 m mélységben, –1,4 és 1,5 °C közt található. Feltehetően csekély verseny mellett növekszik és él túl.[4] Aktívan úszik, mozgás közben forog, pályája néha helikális.[12]

Dimorfizmus

[szerkesztés]

Életszakasz-alapú dimorfizmusát először 1986-ban írták le.[4] A Proteomonasban, a Cryptophyceae másik nemzetségében e két alak méretbeli különbsége nagy, ami felfedezéséhez és elismeréséhez vezethetett. A Cryptomonas egy másik dimorf nemzetség.[4]

Hagyományosan 3 nemzetségbe (Chilomonas, Cryptomonas, Campylomonas) osztották.[4] További molekuláris elemzések előtt főleg morfológiailag (például sejtméret, alak, plasztiszok száma és színe) írták le. Azonban ezek ismereteinek hiánya és az élő sejtek fénymikroszkóp alatti elégtelen láthatósága miatt nehéz volt meghatározni. Továbbá nem voltak az élőlények különböző szakaszai észleléséhez megfelelő laboratóriumi körülmények.[4]

A mélyedés-száj rendszer sokáig a nemzetségek besorolására használt rendszer volt.[2] A Cryptophyceae legtöbb nemzetsége a kettő közül csak az egyikkel rendelkezik, de a Cryptomonasban mindkettő jelen van, komplexet alkotva.[2] E komplexet a sejtek táplálékuk emésztésére használják.[10] Ekörül ejektoszómák vannak.[2] Korábban a nemzetségek besorolásához különböző laptextúrákat használtak. Például a ventrális komplex egyik oldala felé nyúló mélyedési lemez a Campylomonasban létra alakú, a Cryptomonasban szálas.[2] Továbbá a Cryptomonasban a plasztisz körüli belső rész sokszög alakú lemezekből áll, míg a Campylomonasban folyamatos lapos réteg.[2]

Későbbi tanulmányok során azonban a három nemzetséget egy dimorf nemzetségnek kell tekinteni.[4] A korábban a Cryptomonast a Campylomonastól megkülönböztetőnek vélt jegyek, például a periplasztisztípus a dimorf csoportokban jelen vannak, vagyis a periplasztisztípusok egy taxon életszakaszaival függnek össze.[4] A periplasztisztípus és más, korábban nemzetségek és fajok megkülönböztetésére használt jellemzők taxonómiai jelentőségének értékelésére molekuláris filogenetikai elemzéseket használtak két magi riboszomális DNS-rész (ITS2, részleges LSU-rDNS) és egy nukleomorf-riboszomálisgén (SSU-rDNS) tanulmányozásával.[4] Ez alapján molekuláris bizonyíték van a Cryptomonas életszakasz-alapú dimorfizmusára: a Campylomonas a Cryptomonas másik alakja, a Campylomonas és a Chilomonas a Cryptomonas szinonimái.

További kutatások

[szerkesztés]

A fikoeritrobilin-tartalmú plasztiszok mellett a kampilomorfok fotoszintetikus pigment nélküli leukoplasztiszokkal is rendelkeznek.[4]

Mivel a fotopigmentek elvesztése megkülönbözteti a leukoplasztiszt tartalmazó Cryptophyta-tagokat a Cryptomonastól, a „Chilomonas” Cryptomonasba helyezése vitatott volt. A leukoplasztiszok eltűnésének módja és ideje ismeretlen.[4]

Fajok

[szerkesztés]

Az alábbi fajok ismertek:[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Lee, JJ. Illustrated Guide to the Protozoa, 2., New Jersey: Wiley-Blackwell (2000) 
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n Choi, Bomi (2013). „Taxonomy and phylogeny of the genus Cryptomonas (Cryptophyceae, Cryptophyta) from Korea”. Algae 28 (4), 307–330. o. DOI:10.4490/algae.2013.28.4.307. 
  3. ↑ a b c Parfrey, Laura Wegener (2011. augusztus 16.). „Estimating the timing of early eukaryotic diversification with multigene molecular clocks”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108 (33), 13624–13629. o. DOI:10.1073/pnas.1110633108. PMID 21810989. PMC 3158185. 
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Hoef-Emden, Kerstin (2003). „Revision of the Genus Cryptomonas (Cryptophyceae): a Combination of Molecular Phylogeny and Morphology Provides Insights into a Long-Hidden Dimorphism” (angol nyelven). Protist 154 (3–4), 371–409. o. DOI:10.1078/143446103322454130. PMID 14658496. 
  5. ↑ Hill, D. R. A. (1991. március 1.). „A revised circumscription of Cryptomonas (Cryptophyceae) based on examination of Australian strains” (angol nyelven). Phycologia 30 (2), 170–188. o. DOI:10.2216/i0031-8884-30-2-170.1. 
  6. ↑ Rani V, Horváth Zs, Nejstgaard JC, Fierpasz Á, Pálffy K, Vad CF (2024. április 1.). „Food density drives diet shift of the invasive mysid shrimp, Limnomysis benedeni”. Ecol Evol 14 (4), e11202. o. DOI:10.1002/ece3.11202. PMID 38571798. PMC 10985375. 
  7. ↑ Medical Definition of MONAS (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  8. ↑ Definition of CRYPTO (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  9. ↑ Kim JI, Tanifuji G, Jeong M, Shin W, Archibald JM (2022. október 8.). „Gene loss, pseudogenization, and independent genome reduction in non-photosynthetic species of Cryptomonas (Cryptophyceae) revealed by comparative nucleomorph genomics”. BMC Biol 20 (1), 227. o. DOI:10.1186/s12915-022-01429-6. PMID 36209116. PMC 9548191. 
  10. ↑ a b Roberts, Keith R. (1984. december 1.). „Structure and Significance of the Cryptomonad Flagellar Apparatus” (angol nyelven). Journal of Phycology 20 (4), 590–599. o. DOI:10.1111/j.0022-3646.1984.00590.x. ISSN 1529-8817. 
  11. ↑ Chapman, David J. (1967. november 1.). „Structure of phycoerythrobilin”. Journal of the American Chemical Society 89 (23), 5976–5977. o. DOI:10.1021/ja00999a058. ISSN 0002-7863. 
  12. ↑ Kaneda, Hisako (1987. május 1.). „Effects of the Timing of Flashes of Light during the Course of Cellular Rotation on Phototactic Orientation of Individual Cells of Cryptomonas”. Plant Physiology 84 (1), 178–181. o. DOI:10.1104/pp.84.1.178. ISSN 0032-0889. PMID 16665394. PMC 1056548. 
  13. ↑ Taxonomy Browser :: Algaebase. www.algaebase.org . (Hozzáférés: 2017. április 28.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cryptomonas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]