Csépa

Csépa
Szent Jakab-templom
Szent Jakab-templom
Csépa címere
Csépa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállásközség
PolgármesterPintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5475
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség1581 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′, k. h. 20° 08′46.800000°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 20° 08′46.800000°N 20.133333°E
Csépa (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Csépa
Csépa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Csépa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csépa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Tiszazugban helyezkedik el, a Tisza bal partján. Szomszédai: észak felől Tiszakürt, északkelet felől Cserkeszőlő, kelet felől Szelevény, dél felől Csongrád (a folyó túlpartján), nyugat felől Tiszasas, északnyugat felől pedig Tiszaug.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján kelet-nyugati irányban végighalad a Tiszaugtól Kunszentmárton határszéléig vezető, mindkét végpontján a 44-es főúthoz csatlakozó 4511-es út, ezen érhető el a legegyszerűbben Kecskemét és Kunszentmárton-Szarvas felől is. Északi irányból, Tiszakürt felől a 4514-es út vezet a községbe, Csongrád felől pedig a 4513-as úton közelíthető meg a település.

Vasúton a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán érhető el; Csépa vasútállomás a település északi szélén, Tiszasas megállóhely és Szelevény megállóhely között található.

Éghajlata

[szerkesztés]

Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.

Története

[szerkesztés]

Csépa neve az István személynév név régies alakját, a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.

A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.

A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pókaháza (1261-ben Pokah alakban írva), Himód (1330-ban Hymud írásmóddal) és Vaja (1330-ban Woya írásmóddal).

Csépa község neve székely-magyar rovással.

II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.

Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Ferenc (Vállalkozók Pártja)[3]
  • 1994–1998: Dr. Botka János (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Botka János (Fidesz-FKgP)[5]
  • 2002–2006: Fialka György (független)[6]
  • 2006–2010: Fialka György (független)[7]
  • 2010–2014: Fialka György (független)[8]
  • 2014–2019: Fialka György Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1669
1637
1600
1567
1623
1547
1581
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 5,3%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,9% románnak, 0,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak és szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 4,7% református, 0,4% ortodox, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
  • Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
  • Több tiszai holtág, horgászok által előszeretettel látogatott hely.

Gazdasága

[szerkesztés]

Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.

A település híres szülöttei

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  10. ↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Csépa Helységnévtár
  12. ↑ Csépa Helységnévtár

Források

[szerkesztés]