Csajta
| Csajta (Schachendorf) | |||
 | |||
| A csajtai Szent Miklós-templom a hősi emlékművel. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Polgármester | Adalbert Resetar (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7472 | ||
| Körzethívószám | 03364 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 765 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 286 m | ||
| Terület | 22,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 26′ 03″47.264722°N 16.434167°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 26′ 03″47.264722°N 16.434167°E | |||
| Csajta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csajta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csajta (németül: Schachendorf, horvátul: Čajta) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban. Igazgatásilag hozzátartozik Incéd község.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re, Bucsutól 7 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
A kataszteri közösségek Incéd és Schachendorf.[2]
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a kelták és a rómaiak is lakták. Első írásos említése 1374-ben történt "Poss. Cahca" alakban. 1405-ben "Poss. Kys Chaca", illetve "Chahta", 1428-ban "Chaytha", 1478-ban "Chaytha", 1479-ben "Chatha", illetve "Kyschaytha" néven említik a korabeli források. Vámszedőhelyként részben Rohonc várának tartozéka volt. 1428-ban 15 jobbágy portával adózott.[3] A középkorban két falu állt a helyén Csajta és Kiscsajta.1532-ben mindkettőt elpusztította a török. Ezt követően horvátokkal telepítették be, akik ma is a lakosság többségét alkotják. A 17. századtól a Batthyány család birtoka volt.
Vályi András szerint "CSAJTA. Sakkendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl két, és egy 1/4. mértföldnyire, Rohontztól 3/4. órányira, mellynek filiája, terméseire nézre lásd Bozókot, mellyhez hasonlít, jó tulajdonságaikoz képest, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint "Csajta, (Schachtendorf), horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 480 k. Van erdeje és jó rétje."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint "Csajta, 121 házzal, 862 horvátajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasút megállóhelye. Posta és táviró."[6]
1910-ben 1810 lakosa volt, ebből 1510 horvát, 219 magyar, 77 német. 1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1971-ben Csém és Incéd községeket csatolták hozzá.
Az 1976-ban[7] megnyílt, Bucsuval szomszédos határátkelőhelye 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal elvesztette a jelentőségét, ma rendőrségként működik.
2001-ben 812 lakosából 37 volt magyar, 158 német, 3 cigány, 1 szlovén, 590 horvát és 23 egyéb nemzetiségű.[8]
2008-ban elkészült a B63-as főút új nyomvonala, elkerülve a települést.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1818-ban épült.
- A múlt évszázadok életét bemutató falumúzeumát a 20. század végén alapították.
- A községben horvát kulturális egyesület, néptánccsoport, tamburazenekar működik.
További információk
[szerkesztés]- Csajta a dél-burgenlandi települések honlapján
- Geomix.at[halott link]
- Csajta régi vasútállomása a magyar vasútállomások honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Egy referencia az érdekességről. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
- ↑ Népesség[halott link]
