A családi pótlék minden gyermek után alanyi jogon járó családtámogatás, mely az Európai Unió összes tagállamában létezik. Magyarországon a huszadik század elején alakultak ki előzményei, de mindenkire kiterjedővé és általánossá csak 1979-re vált.
Magyarországon a magyar állampolgárok, a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező európai uniós állampolgárok, és a letelepedési (bizonyos esetekben tartózkodási) engedéllyel rendelkező külföldiek jogosultak a gyermekeik után családi pótlékra.[1] A családi pótlék magyarországi összege 2008 óta egyszer sem emelkedett, még az infláció mértékével sem. a A családi pótlék összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a családi pótlék gyermekenkénti összege is magasabb. A családi pótlék progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony átlagos gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.[2] Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor elsősorban nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem leginkább a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi pótlék összege, melyet pl. a 3 vagy több gyermekes családoknál alkalmazott gyermekenkénti 16 000 forinton (egyedülálló szülők esetében 17 000 forinton) lehetne egységesíteni.[3][4]
A családi pótlék magyarországi rendszerét komoly kritikák érik amiatt is, hogy míg legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországon az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra.[5][6] Mivel a családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak, ezért a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.[7]
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a családi pótlék részletes szabályait.
Családi pótlékra jogosult:
(a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (net.jogtar.hu/gyvt – 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §.(1) bekezdés[halott link])
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig – de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
(b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;
(c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.
(d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
(e) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló www.allamkincstar.gov.hu/file/csaladtamogatas/csaladtegyeb/csaladi potlek/1952 IV tv.pdf 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani. Ebben az esetben a családtámogatási ellátást a kiskorú szülő által benyújtott igény alapján kell megállapítani és folyósítani.
Családi pótlékra jogosult saját jogán
(a) a fenti d) pontban megjelölt személy,
(b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét,
A munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek 2007. december 31-én megszűntek. Az ellátás igénylését 2008. január 1-jétől a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez kell benyújtani.
Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
| Típus | Összeg HUF/hó/gyermek |
|---|---|
| 1 gyermekes család | 12 200 |
| 1 gyermekes egyedülálló | 13 700 |
| 2 gyermekes család (gyermekenként) | 13 300 |
| 2 gyermekes egyedülálló (gyermekenként) | 14 800 |
| A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén | 14 800 |
| 3 és több gyermekes család (gyermekenként) | 16 000 |
| 3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) | 17 000 |
| Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén | 20 300 |
| Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után | 23 300 |
| Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén | 25 900 |