Csanytelek | |||
Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Csongrádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Erhard Gyula (független)[1] | ||
Irányítószám | 6647 | ||
Körzethívószám | 63 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2542 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 73,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″46.606189°N 20.104831°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″46.606189°N 20.104831°E | |||
Csanytelek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanytelek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csanytelek község Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban. Magyarország leghosszabb falujának tartják.
A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.
Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.
Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.
I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.
A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).
1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.
A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.
A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.
Lakosok száma | 2757 | 2700 | 2498 | 2474 | 2541 | 2537 | 2542 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]