Csehi (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csehi (egyértelműsítő lap).
Csehi
Csehi címere
Csehi címere		 Csehi zászlaja
Csehi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
Irányítószám9833
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség244 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 56′ 43″47.033711°N 16.945169°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 56′ 43″47.033711°N 16.945169°E
Csehi (Vas vármegye)
Csehi
Csehi
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csehi község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kemeneshát délkeleti csücskében fekszik. Vasvártól keletre, a Zala vármegyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található. Belterületének déli szélén elhalad a Zalabér-Vasvár között húzódó 7361-es út, főutcája pedig az abból észak felé kiágazó 7382-es út, amely Csehimindszent felé vezet tovább.

Története

[szerkesztés]

Nevét már az Árpád-korból ismerjük. Nevét 1217-ben említették először Cheeh formában, a vasvári káptalan birtokainak összeírásával kapcsolatban, majd az 1600-as években neve Vasvár közelsége miatt Vasvárcsehiként is ismert volt. Valószínűleg cseh telepesek alapították a falut. A falunak régi kőfallal körülvett temploma volt.

A falu az Osl nemzetségbeli Ostffy család birtokai közé tartozott, akik 1436-ban új adománylevelet kaptak rá, megerősítve ezzel korábbi birtokjogaikat. A nemzetség tagjai 1544-ben osztoztak meg itteni birtokaikon. Később a vasvári káptalan mellett az Ostffy, a Török, a Poliany és Geletffy családoknak is voltak itt birtokaik. 1726-ban Telekesi Török István itt lévő birtokát a bécsi kamara elkobozta. A 18. században a Festetich, a 19. században a zalabéri Horváth család volt a falu határának túlnyomó része felett birtokjoga.

1573-as összeírás idejére a korábbi török támadások és a pestis megtizedelte a lakosságot, ekkor összesen 19 lakott és 6 elhagyott házat írtak itt össze össze. Már a század elejétől hódoltak a töröknek az itt élők, először a fehérvári később a kanizsai basának, de a lakosság ennek ellenére további támadásoknak és szenvedésnek volt kitéve, ezért egyre többen elhagyták falujukat.

A 17. század végén és a 18. század elején a vasvári káptalannak szolgáló jobbágyok kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert az akkori nagybirtokos kiharcolta a harmincad- és vámmentesség eltörlését, ami a termékeikkel való kereskedést könnyítette meg. 1702-től lehetővé vált számukra, hogy pénzzel megválthassák a robot szolgálatot.

Az 1700-as évek békés időszaka kedvezően hatott a szőlőtermesztésre, évről évre nőtt a megművelt területek száma. Önkormányzatuk is fejlett volt, ezt bizonyítja az 1725-ből fennmaradt hegyközségi pecsétlenyomat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Jenő (FKgP)[2]
  • 1994–1998: Nagy László (SZDSZ)[3]
  • 1998–2002: Nagy László (független)[4]
  • 2002–2006: Végh István (független)[5]
  • 2006–2010: Nagy László (független)[6]
  • 2010–2014: Nagy László (független)[7]
  • 2014–2019: Nagy László (független)[8]
  • 2019–2023: Nagy László (független)[9]
  • 2023–2024: Horváth Noémi (független)[10]
  • 2024– : Horváth Noémi (független)[11]

A településen 2023. július 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, a községet közel három évtizeden át irányító, addigi faluvezető március 29-én bekövetkezett halála miatt.[12]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
246
238
238
228
243
234
244
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 3,1%, evangélikus 0,8% (17,2% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom – A község temetőjében álló templomot 1760-ban építették. Az egyhajós épület szentélye a sokszög oldalaival záródik. Tornyát, amely a homlokzat előtt áll, főpárkányból kiemelkedő több szög alakú gúlasisak fedi. A templom ma már műemlék.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  4. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  5. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  8. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  9. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  10. ↑ Összesített eredmények listázó (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. július 2. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  11. ↑ Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  12. ↑ Elhunyt Csehi polgármestere. www.vaol.hu (2023. március 30.)
  13. ↑ Csehi Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]