Csehovszkije Medvegyi | |
Csapatadatok | |
Székhely | Csehov, Oroszország |
Alapítva | 2001 |
Stadion | Olimpiai Sportpalota |
Vezetőedző | Vlagyimir Makszimov |
Elnök | Vlagyimir Makszimov |
Nemzeti sikerek | |
Bajnokcsapat | 18 alkalommal |
Kupagyőztes | 10 alkalommal |
Nemzetközi sikerek | |
Kupagyőztesek Európa-kupája | 1 alkalommal |
Csapatmezek | |
Hivatalos honlap | |
Csehovszkije Medvegyi honlapja |
A Csehovszkije Medvegyi (oroszul: Чеховские Медведи) csehovi székhelyű, az orosz élvonalban szereplő férfi kézilabdacsapat.
A klubot 2001 decemberében alapították a CSzKA Moszkva, a szovjet és az orosz kézilabda legeredményesebb klubcsapatának jogutódjaként. A csapat kezdetekben a jogelőd moszkvai sportkomplexumában edzett, majd 2003-tól saját csarnokot kapott.
2013-ig a klub infrastrukturálisan és pénzügyileg is kiemelkedett a bajnokság mezőnyéből, miután vezetőedzője, Vlagyimir Makszimov egyben a klub és egy időben az Orosz Kézilabda-szövetség elnöke is volt.[1] 2003 és 2013 között a Csehovszkije egyetlen vereséget sem szenvedett az orosz bajnokságban.
A nemzetközi kupaporondon a Bajnokok Ligájában kétszer is eljutott a csapat a negyeddöntőig, azonban mindkétszer német csapat, 2008-ban a THW Kiel, 2009-ben a Rhein-Neckar Löwen állta útjukat. A 2005–2006-os szezonban a Kupagyőztesek Európa-kupájában a spanyol Valladolid csapatát botrányos körülmények között legyőzve a döntő párharcban, megnyerte a Csehovszkije a második számú európai kupasorozatot. A hétgólos spanyolországi vereséget követően hazai pályán nyolc góllal, 32-24 arányban győzött a csapat és ezzel egy góllal összesítésben jobbnak bizonyult ellenfelénél.[2] A mérkőzés után az orosz klubot a német játékvezetők, Bernd Ulrich és Frank Lemma megvesztegetésével vádolták. Az Európai- és a Nemzetközi Kézilabda-szövetségek által végzett vizsgálat eredményeként a Csehovszkijét kétéves eltiltással sújtották a nemzetközi kupákban való indulás alól, illetve 25 ezer euró bírságot szabtak ki a klubra.[3][4]
A Csehovszkije volt az első orosz klub, amelyben légiósokat alkalmaztak,[5] mindamellett, hogy az innen külföldre igazoló orosz válogatott játékosok (például Gyenyisz Krivoszlikov) sikeres pályafutást tudhattak magukénak más országokban is. A 2009–2010-es Bajnokok Ligája-sorozatban a négyes döntőbe is bejutott a klub, ott azonban mindkét mérkőzését elveszítve az utolsó helyen zárt.
2013 közepére a klub súlyos anyagi nehézségekkel szembesült, több játékosának is három-, vagy négy hónapos bérével tartozott,[6] és Makszimov több alkalommal beszélt a klub megszűnésének lehetőségéről.[7] A csapat ugyan több meghatározó játékosát, így Szjarhej Harbokot, Tyimur Gyibirovot és Mihail Csipurint is elveszítette,[8] és a 2013–2014-es szezonban nem indult a nemzetközi kupák egyikében sem, de anyagi helyzete konszolidálódott és a hazai mezőnyben továbbra is egyeduralkodónak számított.