Cser-tövisescincér

Cser-tövisescincér
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Virágcincérformák (Lepturinae)
Nemzetség: Rhagiini
Nem: Rhagium
Fabricius, 1775
Alnem: Rhagium (Megarhagium)
Faj: R. mordax
Tudományos név
Rhagium mordax
(De Geer, 1775)
Szinonimák
  • Cerambyx mordax (DeGeer) Gmelin, 1790
  • Leptura mordax DeGeer, 1775
  • Rhagium linnei Laicharting, 1784
  • Rhagium mordax var. excolita Slama
  • Rhagium mordax var. klinzici Podaný
  • Rhagium vulgare Samouelle, 1819
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cser-tövisescincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cser-tövisescincér témájú médiaállományokat és Cser-tövisescincér témájú kategóriát.

A cser-tövisescincér (Rhagium mordax) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A cser-tövisescincér Európa legnagyobb részén előfordul.

Változatai

[szerkesztés]
  • Rhagium mordax var. altajense Plavilstshikov, 1915
  • Rhagium mordax var. klenkai Heyrovský, 1914
  • Rhagium mordax var. mediofasciatum Plavilstshikov, 1936
  • Rhagium mordax var. morvandicum Pic, 1927
  • Rhagium mordax var. subdilatatum Pic, 1917

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a cincérféle 13-22 milliméter hosszú. Testének színe középbarna és sötétszürke között változik. A szárnyfedők foltokban sűrűn szőrösek, rajtuk középen két sárgásvörös harántcsík húzódik. Csápja rövid. Halántéka hosszú, hátul erősen befűzött.

Életmódja

[szerkesztés]

A cser-tövisescincér hegyvidéki lomberdők lakója, ritkán fenyvesekben is megtalálható.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstények tölgyek és bükkök meglazult kérge alá rakják petéiket. Két évig tartó lárvaállapot után az állatok apró fatörmelékek felhasználásával bábbölcsőt készítenek. A bebábozódásra nyáron kerül sor. A bogarak ősszel bújnak ki a bábból, de csak a következő tavasszal jelennek meg a fákon. A meleg nappali órákban virágokra szállnak, és ott virágport és kis virágrészeket fogyasztanak. Mivel a lárvák kizárólag a kéreg alatt élnek, aknaszerű járatokban, és az élő fatestbe nem hatolnak be, kárt nem okoznak.

Rokon fajok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]