Csikéria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Bácsalmási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szőkéné Szedő Szilvia (független)[1] | ||
Irányítószám | 6424 | ||
Körzethívószám | 79 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 629 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 19° 28′ 26″46.125000°N 19.473889°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 19° 28′ 26″46.125000°N 19.473889°E | |||
Csikéria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csikéria témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csikéria (horvátul: Čikerija;[3] németül: Tschikri, Tschickern[4]) község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.
Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén található, Szerbiával határos település a Bácskában; közvetlenül Szabadka városa mellett, annak nyugati szomszédságában fekszik.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Tompa, délkelet felől Kunbaja, nyugat felől Bácsszőlős, északnyugat felől pedig Mélykút.
A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5501-es út, ezen érhető el Baja és Tompa irányából is. Határszélét érinti még északon a Mélykútra vezető 5502-es és a Bácsszőlősre vezető 5507-es út is; a falut egykor Szabadkával összekötő út ma (csak az országhatárig) az 55 108-as útszámozást viseli.
A községet vasúton a Szabadka–Baja-vasútvonalon lehetett megközelíteni, de a forgalmat 1960. november 1-től beszüntették. A sínek még megvannak, de a pálya már járhatatlan, így ma a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Bácsalmás vasútállomás.
1920 előtt Szabadkához tartozott, ahol a Sebesity és Verusity pusztákon át a Tiszába ömlő Csík-ér körüli földrész elnevezése volt. A mai magyar Csikéria nevű település a kényszerből született trianoni szerződésnek köszönheti önálló létét.[5] Alsó-Csikéria szerb, míg Felső-Csikéria magyar területre került. 1921 augusztusban szabadult fel a szerb megszállás alól Felső-Csikéria. (Felső-)Csikériát 1922-ben szervezték községgé. Tisztségviselőit 1924-ben választották meg. Hivatalosan 1930 óta Csikéria a település neve.
1922 után katolikus plébánia alakult, valamint templom, iskola, és orvosi rendelő is épült.
1945-ben 8 férfit vittek el innen málenkij robotra. 1956-ban nemzeti bizottság alakult itt is, 1957-től megkezdődtek a megtorlások.
A község nevét a Csík-érről kapta, melynek medre a mai napig megtalálható. [forrás?]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 868 | 855 | 780 | 748 | 655 | 650 | 629 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosság 2,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 12,2% horvátnak, 10,5% németnek, 0,2% románnak, 0,6% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 3,8%, felekezeten kívüli 5,5% (28,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% horvátnak, 4,6% németnek, 0,6% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 3,8% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[15]