Csurgónagymarton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 8840 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 160 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Csurgónagymarton weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgónagymarton témájú médiaállományokat. | |||
Csurgónagymarton község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Csurgó várostól 4 kilométerre északra, erdővel borított dombok között fekszik.
A további, közvetlenül határos települések: észak felől Iharos, délnyugat felől Porrogszentkirály, nyugat felől pedig Porrog. Kelet és dél felől Csurgóhoz tartozó területek határolják, északkelet felől pedig a legközelebbi település Somogycsicsó – az oda vezető bekötőút is e község északi szélén indul –, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Csak közúton érhető el, a Berzencétől Csurgón át Iharosberényig húzódó 6819-es útból Csurgó északi szélén kiágazó 68 112-es számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal Csurgó vasútállomása kínálja, néhány kilométerre délre.
Nevével először 1367-ben keltezett okiratban találkozhatunk a vránai perjelség birtokai között.
1472-ben Kisfaludi János nyerte adományul, Kisújlak-pusztával együtt. 1536-ban Drághy Miklós, 1550-ben Török József, 1598-99-ben Zrinyi György és 1626-ban és 1660-ban is a Zrinyi család birtoka volt. 1715-ben 10 háztartását írták össze és ekkor őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt itt a birtokos. 1733-ban és 1767-ben Festetics Kristóf, később herczeg Festetics Tassiló volt itt a nagyobb birtokos.
A 18. századtól a református gyülekezetről találhatunk adatokat. Ma műemléki védelem alatt álló templomát[3] 1841-ben szentelték fel és pár éve újították fel. A falu legszebb épülete az 1995-ben átadott közösségi ház. A településhez tartozik Ágneslak, az ország egyik legszebb arborétuma. A 30 hektáros terület egy félsziget, melyet halastavak vesznek körül. 1920-25 között Metzly Kamill mintegy száz fafajt telepített ide. Nevét Inkey Pál feleségéről, Stankowszky Ágnesről kapta. Az egykori erdészlak ma vadászház. A községben 2007-ben 152 fő élt és összesen 84 lakás volt.[4]
A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 154 | 152 | 154 | 162 | 142 | 165 | 160 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52%, református 30,4%, evangélikus 8,1%, felekezet nélküli 3,4% (4,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 21,1% református, 2,8% evangélikus, 2,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[16]