Csánig | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Patyi Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 9654 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 361 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 41,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 54″, k. h. 17° 01′ 29″47.431630°N 17.024650°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 54″, k. h. 17° 01′ 29″47.431630°N 17.024650°E | |||
Csánig weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csánig témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csánig község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Répce mellett fekszik, Répcelakkal majdnem egybeépülve, attól északra.
Közúton a legegyszerűbben a 86-os főútról közelíthető meg, Répcelak központjában lekanyarodva a 8615-ös útra, majd a Répce hídját elhagyva rátérve az abból kiágazó 86 124-es számú mellékútra.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van itt: Csánig megállóhely és Dénesfa megállóhely. Előbbi a belterület keleti szélén helyezkedik el, a 86 124-es út közelében, utóbbi pedig az északkeleti határszél közelében, a névadó Dénesfa község központjától közel 2,5 kilométerre, közúti elérését a 8614-es útból kiágazó 86 307-es számú mellékút biztosítja.
Csánig neve személynévi eredetű. A település és környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt, amit az itt napvilágra került régészeti leletek is bizonyítanak. Nevét 1221-ben említették először az oklevelek Chenik alakban írva. A falu eleinte királyi birtok volt, majd II. András adományaként a Ják nemzetség birtokába került. Később birtokosai a Niczky, a Vidos, a Garay, a Radó és a Nádasdy családok voltak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 350 | 336 | 340 | 328 | 345 | 355 | 361 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 2% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 0,9%, evangélikus 44,5%, felekezet nélküli 2,3% (17,1% nem nyilatkozott).[11]