Csőszcincér

Csőszcincér
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Csőszcincérformák (Prioninae)
Nemzetség: Prionini
Nem: Prionus
Faj: P. coriarius
Tudományos név
Prionus coriarius
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csőszcincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csőszcincér témájú médiaállományokat és Csőszcincér témájú kategóriát.

A csőszcincér (Prionus coriarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A csőszcincér Európa nagy részén, Nyugat-Szibériában és Észak-Afrikában megtalálható. A legészakibb területeken hiányzik.

Megjelenése

[szerkesztés]

A csőszcincér 1,8-4,5 centiméteres, erőteljes, sötétbarna vagy barnásfekete cincérfaj. A hím csápja 12 ízes, fűrészelt és erős, a nőstényé 11 ízből áll, és gyengén csipkézett. Az előtor hátának oldalszélén mindkét nemnél 3-3 nagy, hegyes fog van.

Életmódja

[szerkesztés]

A csőszcincér elegyes lomberdők, főleg tölgyesek, ritkábban fenyvesek lakója. Az szürkületi órákban tevékeny és repül, ekkor zajlik a párkeresés Napközben fatönkök kérge alatt rejtőzködik. Tápláléka lomblevelű, ritkán tűlevelű fák gyökerei.

Szaporodása

[szerkesztés]

A bogár násza júliustól augusztus végéig zajlik, cirpelő hangok kíséretében, amelyeket úgy képez, hogy szárnyfedőit a hátsó combokon levő „hangléc”-hez dörzsöli. A lárvák korhadt fatuskókban fejlődnek, mélyen befúrják magukat, és a gyökereket rágják. A lárvák 14 vedlés után, 3-4 év múlva elérik az 5 centiméter hosszúságot. A talajban babbölcsőt készítenek, amelyből a következő tavasszal bújik ki a kifejlődött bogár.

Források

[szerkesztés]