DHC–3 Otter
| DHC–3 Otter | |
 | |
| DHC–3 Otter úszótalpakkal | |
| Egyéb elnevezés | Otter (Vidra) |
| Funkció | többfeladatú repülőgép, STOL tulajdonságokkal |
| Gyártó | de Havilland Canada |
| Tervező | Frederick Howard Buller |
| Sorozatgyártás | 1951-1967 |
| Gyártási darabszám | 466 |
| Ár | 136 800 dollár |
| Kapacitás | 10 utas |
| Személyzet | 1 vagy 2 pilóta |
| Típusváltozatok | DHC–3–T Turbó |
| Első felszállás | 1951. december 12. |
| Szolgálatba állítás | 1953 |
| Méretek | |
| Hossz | 9,22 m |
| Fesztáv | 14,63 m |
| Magasság | 3,83 m |
| Szárnyfelület | 34,84 m² |
| Keréktengelytáv | 4 m |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 2010 kg |
| Max. felszállótömeg | 3614 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db Pratt & Whitney R-1340-S1H1G vagy R-1340-S3H1G, 9 hengeres léghűtéses, radiális csillagmotor |
| Teljesítmény | 448 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 257 km/h |
| Utazósebesség | 195 km/h |
| Átesési sebesség | 93 km/h |
| Hatótávolság | 1520 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 5490 m |
| Emelkedőképesség | 4,3 m/s |
 A Wikimédia Commons tartalmaz DHC–3 Otter témájú médiaállományokat. | |
A DHC–3 Otter egy egymotoros, felsőszárnyas utas- és teherszállító repülőgép.
A típus a DHC–2 Beaver továbbfejlesztett változata. Az Otter tipikus bozótrepülőgép, amely könnyen felszerelhető úszó vagy sítalpakkal is, ezáltal vízre vagy jégre is képes leszállni.
A típus legfőbb üzemeltetője az amerikai hadsereg és Kanada.
Források
[szerkesztés]- 1000 légi jármű, ford. Punka György és Zsille Péter (magyar nyelven), Pécs: Alexandra kiadó (2007). ISBN 978-963-370-230-7
- DHC-3 Otter
- Aero-web