Dale Earnhardt (autóversenyző, 1974)

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Dale Earnhardt Jr.
Életrajzi adatai
Teljes neveRalph Dale Earnhardt Jr.
BeceneveDale Jr., Junior, He
Született1974. október 10. (50 éves)
Kannapolis
Nemzetiségeamerikai
Pályafutása
KategóriaNASCAR Sprint Cup, Nationwide Series
Aktív évei1996-
CsapataHendrick Motorsports , JR Motorsports
RajtszámaCup: 88 NNS: 5,7
Frissítve: 2011. szeptember 3.
Dale Earnhardt Jr. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dale Earnhardt Jr. témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az 1974-ben született autóversenyzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Dale Earnhardt (egyértelműsítő lap).

Ralph Dale Earnhardt, Dale Earnhardt Jr. (Kannapolis, Észak-Karolina, 1974. október 10. –) amerikai autóversenyző a NASCAR Sprint Cup bajnokságban és a Nationwide Series -ben versenyez. A legmagasabb kategóriában a 88-as számú AMP Energy/United States National Guard Chevrolet Impalat vezeti, a Hendrick Motorsports színeiben, míg a NASCAR másodosztályának számító Nationwide-ban saját csapatának, a JR Motorsportsnak ötös vagy hetes számú autójának volánja mögött versenyez.

Korai évek

[szerkesztés]

Dale Jr. viszonylag későn, 17 évesen kezdett versenyezni. Eleinte kisebb szériaautó-bajnokságokban állt rajthoz, majd 1996 és 1997 között kilenc futamon a mostani Nationwide Series elődjének számító Busch Series-ben is bemutatkozott a Dale Earnhardt Inc. csapatban, majd 1998-ban teljes szezonra szóló szerződést írt alá velük, s még ugyanebben az évben hét győzelemmel bajnok lett, a címet 1999-ben sikerült megvédenie is. 98-ban a Winston Cupban (mostani Sprint Cup) is debütált, a rákövetkező évben már 5 versenyen vezethetett a legjobbak között, 2000-ben pedig már teljes szezonban a legmagasabb kategóriában róhatta a köröket.[1]

NASCAR Winston Cup/Sprint Cup

[szerkesztés]

2000

[szerkesztés]

Dale Earnhardt Jr. a Texas Motor Speedway-en aratott győzelmével túlszárnyalta apja rekordját, mint a legkorábban győztessé váló versenyző a legmagasabb kategóriában (12 versenyre volt szüksége ehhez). Sokáig versenyben volt az Év újonca címért is , azonban végül alulmaradt Matt Kensethtel szemben. A Pepsi 400-on Michiganben ismét egy történelmi pillanat részesévé vált amikor egy mezőnyben versenyzett édesapjával és féltestvérével. Lee, Richard és Maurice Petty óta ez volt a második alkalom, hogy egy apa a két fiával együtt állt rajthoz.

2001

[szerkesztés]

A 2001-es Daytonai 500 mérföldes viadalt február 18-án rendezték. Earnhardt Jr. a második helyen végzett csapattársa, Michael Waltrip mögött, azonban az eredményt beárnyékolta édesapjának, Dale Earnhardt Sr.-nak halálos balesete, mely a verseny utolsó körének legutolsó kanyarjában történt.[2] A tragédia ellenére rajthoz állt következő hétvégén Rockinghamben, azonban egy – a Daytona 500-on történthez kísértetiesen hasonlító – baleset miatt a 43. helyen végzett. Első győzelmét a szezonban a szeptember 11-i terrortámadások után megrendezett legelső versenyen Doverben szerezte, majd Talladegán és apja halálának helyszínén Daytonán, a Pepsi 400-on[3] is diadalmaskodni tudott. Utóbbi győzelmét Dale Earnhardt Sr. emlékére ajánlotta. A bajnokságban a nyolcadik pozícióban zárt, emellett elnyerte a Talladegai győzelemért járó egymillió dolláros bónuszt, szerzett kilenc top 5-ös, tizenöt top-10-es helyezést és két pole pozíciót.

2002–2003

[szerkesztés]

A 2002-es szezon hullámzóan alakult Earnhardt Jr. számára. Áprilisban, Fontanában baleset következtében agyrázkódást szenvedett, de nem vallotta be és továbbra is versenyzett. A következő három versenyen nem tudott a legjobb harminc közé kerülni. Talladegán viszont ismét diadalmaskodott, és az év végi végelszámolásbal a 11. helyen végzett. 2003-ban sorozatban a negyedik győzelmét aratta Talladegán, majd októberben Phoenix-ben is nyerni tudott, összetettben pedig a harmadik lett. Ebben az évben nyerte el első alkalommal a legnépszerűbb versenyzőnek járó díjat.[4]

2004

[szerkesztés]

2004-ben sikerült megnyernie a legnagyobb amerikai autósport-eseménynek titulált Daytona 500-at, hat évvel édesapja első és egyetlen itteni diadala után.[5]

Amilyen jól kezdődött az év, olyan rosszul folytatódott Earnhardt Jr. számára. Július 18-án az American Le Mans Series sonomai versenyének bemelegítő edzésén baleset érte, minek következtében másod- és harmadfokú égési sérüléséket szenvedett az állán, nyakán és a lábán.[6] Utólag kiderült, hogy nem viselt tűzálló maszkot. A következő két NASCAR futamot kihagyta, autóját Martin Truex Jr. és John Andretti vezette. Az év őszén Bristolban történelmet írt: ő lett az első versenyző, akinek egyazon hétvégén sikerült nyernie a Busch és a Cup sorozatban is. Earnhardt Jr. sikerrel vette az akadályokat és bejutott a NASCAR tíz versenyes rájátszásában és Talladegán megnyerte az ötödik NEXTEL Cup versenyét is a szezonban. 25 pont levonással büntették, miután obszcén szavakat használt egy tévéműsorban, az ilyen viselkedést a NASCAR szabálykönyve tiltja. Ez az incidens, valamint két egymást követő be nem fejezett verseny elég volt, hogy kiessen a bajnoki címért folyó harcból. A 2004-es szezont az ötödik helyen zárta hat győzelemmel a szezonban. Ebben az évben másodszor is elnyerte a legnépszerűbb versenyzőnek járó elismerést.

2005

[szerkesztés]

A 2004-es szezon végeztével jelentős átalakulások mentek végbe a Dale Earnhardt Inc. csapaton belül. Tony Eury Sr. lett a csapatfőnök, ifjabbik Tony Eury Jr. pedig a „crew chief“, azaz a csapatvezetői posztot vette át a 15-ös számú autó felett, melyet Michael Waltrip vezetett a 2005-ös szezonban. Earnhardt Jr. csapatvezetője Peter Rondeau lett. Rondeau a Coca Cola 600 versenyhétvégéjéig töltötte be ezt a pozíciót, őt Steve Hmiel, a DEI főmérnöke váltotta.[7] Az együttműködés eredményeképp Dale Jr. megnyerte a Chicagolanden rendezett NEXTEL Cup viadalt, azonban egy motorhiba miatt elúsztak reményei a bajnoki címet illetően. A szezon vége felé újra elkezdtek együtt dolgozni Tony Eury Jr.-ral. Earnhardt Jr. zsinórban harmadik alkalommal lett a legnépszerűbb versenyző.

Magánélete

[szerkesztés]

A rajongói számára csak Dale Jr.-ként, Juniorként becézett versenyző igazi NASCAR családba született; édesapja a stock-car világának legendás, ikonikus figurája, a tragikus körülmények közt, a 2001-es Daytona 500 utolsó körében halálos balesetet szenvedett hétszeres Winston Cup bajnok Dale Earnhardt Sr., apai nagyapja a szintén NASCAR versenyző Ralph Earnhardt, anyai nagyapja az ismert stock-car autóépítő Robert Gee.[8] Féltestvére, Kerry egykori versenyző, mostohaanyja Teresa a Earnhardt Ganassi Racing csapat társtulajdonosa, míg unokaöccse a 22 éves Jeffrey feltörekvő tehetségnek számít a versenypályán. Egymás után nyolc alkalommal választották meg a legnépszerűbb versenyzőnek, a Facebook közösségi oldalon több, mint egymillió rajongója van és ez a szám napról-napra nő.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Dale Earnhardt, Jr. Drive Bio on Nascar.com. Nascar.com, 2011. február 20. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2001. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  3. ↑ 2001 Pepsi 400 win. [2011. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ “Dale Earnhardt Jr. Wins The Daytona 500“. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  6. ↑ “Junior burned in crash during Le Mans practice“. [2005. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  7. ↑ “Earnhardt Tries New Chief“
  8. ↑ Ancestry of Dale Earnhardt Jr.. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)

További információk

[szerkesztés]