David Klöcker Ehrenstrahl | |
Önarcképe allegóriákkal (1691) | |
Született | 1628. április 25. Hamburg |
Elhunyt | 1698. október 23. (70 évesen) Stockholm |
Állampolgársága | |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | festőművész |
Tisztsége | udvari festő |
Sírhelye | Storkyrkan |
A Wikimédia Commons tartalmaz David Klöcker Ehrenstrahl témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
David Klöcker Ehrenstrahl (Hamburg, 1628. április 25. – Stockholm, 1698. október 23.) svéd festő, udvari arcképfestő, a „svéd festőművészet atyja”. Lánya Anna Maria Ehrenstrahl, unokaöccse David von Krafft , szintén festőművészek.
Ehrenstrahl fiatal korában Hollandiában tanult festészetet, majd 1652-ben költözött Svédországba Carl Gustaf Wrangel gróf meghívására, aki munkát és továbbtanulási lehetőséget kínált számára Skokloster kastélyban . Ehrenstahl még 1652-ben megfestette a gróf lovas portréját. Festett néhány zsánerkép-jellegű portrét is Joachim von Sandrart német és Gerard van Honthorst holland festők stílusában.
Munkáit megkedvelte Hedvig Eleonóra svéd királyné (Hedvig Eleonora av Holstein-Gottorp), X. Károly Gusztáv svéd király felesége is, aki támogatta abban, hogy 1654-ben Olaszországba utazhasson, és a kor szokásainak megfelelően ott mélyítse el festői ismereteit. Itáliában elsősorban a velencei festészet gyakorolt rá nagy hatást; Pietro da Cortona tanítványa volt.
Olaszország után még felkereste a francia és az angol királyi udvart is, majd 1661-ben visszatért Svédországba. Megkapta az „udvari portréfestő” rangját 600 ezüsttalléros éves fizetéssel. Az udvar és környezete elhalmozták megrendelésekkel, úgyhogy segítőket kellett felvennie, és egyre inkább csak a végső simításokat végezte el az általa szignált festményeken.[2]
1674-ben svéd nemesi rangot kapott, 1690-ben udvari intendánssá nevezték ki.
Alkotásai közül kiemelkednek a stockholmi Riddarhuset (lovagi palota), a drottningholmi és gripsholmi kastélyok mennyezeti freskói, allegórikus motívumokkal.
2000-ben a svéd posta kiadta addigi legnagyobb méretű bélyegét, amit a Svéd királyok nevezetes cselekedetei című Ehrenstahl-festményről mintázott Czesław Słania lengyel-svéd rézmetsző..[3]
Ehrenstahlt a portrék és freskók mellett bensőségesebb, frissebb hangulatú zsánerképeket is festett. Munkái megtalálhatók a nagyobb svéd múzeumokban.
Sok tanítványa között volt unokaöccse, David von Krafft, Mikael Dahl, valamint a lánya, Anna Maria (1666-1720), aki apjához hasonlóan allegóriákat és portrékat festett. Tanítványai számára írta a Kort handledning i målarkonsten (Rövid útmutató a festészethez) című könyvét, ami az első svéd nyelvű művészet-elméleti munka. Megbecsültségét mutatja, hogy a „svéd festészet atyja” néven emlegették.
Ehrenstrahl építtette 1666-ban az Ehrenstrahlska házat a Svartmangatan utca 22. szám alatt a Gamla stanban, Stockholm óvárosában.[4]
Az Ehrenstrahlsvägen nevű utca Stockholm Södra Ängby kerületében valószínűleg róla kapta a nevét.