Debercsény | |||
A Szent Erzsébet-templom és a harangláb | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Balassagyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Illés Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 2694 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 89 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′ 55″, k. h. 19° 18′ 57″47.965190°N 19.315850°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 55″, k. h. 19° 18′ 57″47.965190°N 19.315850°E | |||
Debercsény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Debercsény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Debercsény község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
A Cserhátban található, Szente és Magyarnándor között. Csak közúton érhető el, a két említett település valamelyikén keresztül, a 2118-as úton. Ez az út csak a lakott területének északi szélét érinti, főutcája az abból kiágazó 21 155-ös számú mellékút.
Debercsény nevét 1335-ben említette először oklevél Deberchen néven.
Az Árpád-korban e tájon Szente és Ecset egymással érintkező határánál, a Mogyorós és Kövecses-hegy felé levő Csabád falu a Szentei nemesek földjével volt határos. Ezt vagy szomszédját a szlávok (erdei völgylakók) jelentése után, mely at ő nyelvükön (debrcani) nevezték Debercsénynek. 1335-ben a Romhányi családé volt, és ez évben Romhányi Elyseus fiai osztoztak meg rajta. A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 155 lakosából 152 magyar, 4 szlovák volt. Ebből 137 római katolikus, 10 evangélikus, 8 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 73 | 69 | 72 | 72 | 87 | 91 | 89 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 77,9%, református 3,9%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 2,6% (10,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 8% ukránnak, 1,1% ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 8% református, 1,1% evangélikus, 2,3% egyéb katolikus, 2,3% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]