Demecser | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kemecsei | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Rátkai Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 4516 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3863 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 112,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 06′ 49″, k. h. 21° 55′ 12″48.113611°N 21.920000°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 49″, k. h. 21° 55′ 12″48.113611°N 21.920000°E | |||
Demecser weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Demecser témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Demecser város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
A vármegye középső részén, a Rétközben fekszik, a Lónyai-főcsatorna mellett. Központjától különálló településrésze Borzsova, néhány kilométerre délre. Közel azonos távolságra helyezkedik el a vármegyeszékhely Nyíregyházától és a térség másik nagyobb városától, Kisvárdától.
A térség más, fontosabb települései közül Kék 4, Gégény 3, Dombrád 11, Berkesz 5, Székely pedig 6,5 kilométerre található.
A közvetlen szomszédai: észak felől Dombrád, északkelet felől Gégény, kelet-délkelet felől Berkesz, délkelet felől Ramocsaháza, dél felől Székely, délnyugat felől Nyírbogdány, nyugat felől Kék, észak-északnyugat felől pedig Újdombrád. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugati irányból még Besztereccel is.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3827-es út, ezen érhető el Nyírbogdány és Dombrád felől is. Székellyel és a 4-es főúttal a 3831-es, Berkesszel pedig a 3833-as út köti össze. Szintén a 3831-es út tárja fel Borzsova településrészt is, míg a helység északi részében elterülő tanyavilágot a 38 138-as számú mellékút szolgálja ki. Határszélét délen egy-egy rövid szakaszon érinti maga a 4-es főút és a 4114-es út is.
Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon; Demecser vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3827-es útból kiágazó 38 318-as számú mellékút (Vasút utca) biztosítja.
Demecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve.
A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-korban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik.
Károly Róbert király idejében a település földesura Magyar Pál volt.
Demecser a 15. században már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család volt birtokosa.
A 18. század végén és a 19. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokosai.
A 20. század elején is több család osztozott rajta: ekkor birtokosai Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignác voltak.
A két tűz (a magyar Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.
Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg.
A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóc-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek.
A településen 2003. október 19-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.[13] A néhai polgármestert két választáson is támogató, aktuálisan ellenzékben politizáló párt (a Fidesz) az özvegyet indította, de ő alulmaradt a kormánypártok által támogatott, egyetlen ellenfelével szemben.[14] A következő napokban Fideszes oldalról megóvták a választást, mert a helyi választási bizottság több pontban is elmarasztalta a győztes jelöltet.[15] Később viszont Fákyné, az őt és családját ért állítólagos súlyos fenyegetésekre hivatkozva visszalépett a jelöltségtől,[16] így a november 16-án lezajlott, megismételt választáson egyedül Kiss indult.[7]
2016. július 31-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Demecseren, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4284 | 4244 | 4205 | 3958 | 3871 | 3895 | 3863 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,7%, református 23,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 4% (22,2% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1%-0,1% németnek, románnak és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 20% református, 7,3% görög katolikus, 4,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,1% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[20]