Desmidiales | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Desmidiales témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Desmidiales témájú kategóriát. |
A Desmidiales (a görög δεσμος (deszmosz), kötés, lánc szóból) a Charophyta – azon zöldalgatörzs, melyből az embriós növények származnak – rendje.[2] Egysejtű, fonalas vagy kolóniaképző mikroszkopikus zöldalgák alkotják. Nagy szimmetriájuk, számos formájuk és vonzó mivoltuk miatt az amatőr és a professzionális mikroszkópiában gyakran használják.[3]
A Desmidiales a Zygnematophyceae osztályba tartozik. Bár gyakran egy családba, a Desmidiaceaebe egyesítik,[4] a legtöbb filogenetika 3–5 családot tart számon, gyakran a Desmidiales rendben.[5]
A Desmidiales mintegy 40 nemzetséget és 5000–6000 fajt tartalmaz.[6][7] nem kizárólag édesvízben. Általában a Desmidiales tagjai savas (4,8–7 közti pH) vizeket kedvelnek, így számos faj megtalálható a tőzegmohák közötti mocsári résekben.[3] Mivel érzékenyek környezetük változására, a víz- és élőhelyminőség hasznos bioindikátorai.[8]
A kifejezés általában mikroszkopikus, gyakran egysejtű algákra utal a Zygnematophyceaeben. Ezeken belül általában a „szakkoderm” és a „plakoderm” élőlényeket különböztetik meg. Előbbiek a Zygnematales rend Mesotanniaceae családjába tartoznak, középen nem elvékonyodó, medián varratvonalak és nyálkaelválasztó sejtfali pórusok nélküli sejtekből állnak. A plakoder fajok ezzel szemben két szimmetrikus félből álló sejtekből és nyálkaelválasztó sejtfali pórusokból állnak.[9]
Ezen algák ostor nélküli egysejtűek. Bár a Desmidiales legtöbb faja egysejtű, egyes nemzetségek fonalakat alkotnak. Néhány nemzetség nem fonalas kolóniákat alkot, egyes sejtjeiket szálak vagy szülősejtfalak kötik össze.[10]
A Desmidiales sejtjei gyakran két részre bonthatók, melyeket rövid híd köt össze, ahol a gömbölyű mag található. E félsejtek nagy, gyakran hajtott kloroplasztiszt tartalmaznak a fotoszintézishez. Egy vagy több pirenoid is található. Ezek hozzák létre az energiatároláshoz szükséges szénhidrátokat. A két félsejt sejtfala, melyek néhány Closterium-és Penium-fajban egynél több részből áll, két eltérő rétegből áll, a bels nagyrészt cellulózból áll, a külső erősebb és vastagabb, gyakran tüskékkel, granulákkal, szemölcsökkel stb. Ez cellulózalapból áll más anyagokkal, például vasvegyületekkel, melyek különösen gyakoriak néhány Closterium- és Penium-fajban, és nem oldódnak ammóniás réz-oxid-oldatban.
A Desmidiales számos erősen szimmetrikus és vonzó, például nyújtott, csillag vagy rotunda alakot vesz fel, melyek osztályzásuk alapjai.[11] Legnagyobbjuk látható lehet szabad szemmel is.[7]
A Desmidiales sejtjeinek egyik végén jellemző bárium-szulfát-kristályok vannak[12] folyamatos Brown-mozgással. Funkciójuk ismeretlen.[13]
Számos faj áttetsző, zselatinszerű nyálkát is elválaszt sejtfali pórusaiban védekezésre. Ezek vagy a Micrasteriashoz hasonlóan egyenletesen oszlanak el a sejtfalon, de nincsenek jelen a hídnál, vagy a Cosmarium sok nemzetségéhez hasonlóan gazdagon díszítve, a sejtfal díszítőelemeinél találhatók.
A pórus falának belső rétegében egyszerű csatorna van, a külsőben (a Closterium kivételével) a csatornát speciálisan differenciált hengeres, nem cellulózból álló zóna (pórusszerv) veszi körül, melyen a csatorna áthalad. Ezek mindig kibocsátás alatt álló nyálkaszálakat tartalmaznak. A belső felületen lencse vagy gomb alakú kinövésekben érnek véget, míg a külsőn sugárzó vagy ütő alakú nyálkatömegek vannak, melyeken a csatorna áthalad, és melyek többé-kevésbé állandó jellegűek. A legtöbb esetben azonban hiányoznak vagy csak kis perforált gombként vannak jelen.
A Desmidiales általában ivartalanul, kettéhasadással szaporodik. Ekkor a sejt két fele elválik, és mindkét fél új sejt lesz. Ezután a sejt aszimmetrikus lehet, mivel az új fél kisebb az eredetinél.[9]
Rossz körülmények közt a Zygnematophyceae rokon taxonjaihoz hasonlóan ivaros konjugációval szaporodhat.[14] Az ivaros szaporodás ritka, és sok fajnál nem figyelték meg.[10]
A Desmidiales családjainak és nemzetségeinek besorolása:[1]
A Gonatozygaceae családot gyakran a Peniaceaehez sorolják, így 4 helyett 3 családot adva.[5] Egy ötödik családot, a Mesotaeniaceaet korábban a Desmidiales részének tekintettek,[15] de a sejtfalszerkezet és a DNS elemzés alapján a Zygnemataceaehez közelebbi rokonnak találták, így azzal a családdal együtt a Zygnematales rendbe sorolták át.[5] Azonban a Zygnemataceae a Mesotaeniceaeben jelenhetett meg.[16]
A Desmidiales az egész világon megtalálható édesvízi élőhelyeken, de jobban kedvelik a lápokat, az aktív ingólápokat és más tápanyagszegény vizes élőhelyeket.[3] Gyakran szigorú ökológiai szükségleteik vannak: a legtöbb faj az alacsony kalcium- és magnéziumszintű, alacsony sótartalmú, kissé savas vizeket kedveli.[9][3] A nagyobb tápanyagtartalmú vizekben könnyen kiszoríthatják.[8] Gyakran találják vízi élőlényekhez, például Utricularia- vagy szabadon úszó tichoplanktonfajokhoz kapcsolódva.[10]
Bár a Desmidiales-fajok kozmopoliták, számos faj korlátozódik bizonyos kontinensekre vagy biogeográfiai tartományokra nagyrészt szigorú ökológiai igényeik és a cisztaképzés hiánya miatt, csökkentve a sikeres szóródás esélyét.[17] Így saját flórájuk alapján besorolhatók régiókba. Az indomaláj és az észak-ausztrál tartományt például a Microsterias ceratofera, míg az egyenlítői Afrika területén például olyan fajok találhatók, mint az Allorgeia incredibilis.[17]
Bár a Desmidiales igen sokszínű – akár több száz is lehet egy helyen,[9] környezettel való interakcióik viszonylag ismeretlenek.[7] Fajai számos parazita, különösen a rajzóspórás gombák gazdái.[7] Számos mikroszkopikus vízi élőlény, például rákok, kerekesféreg- és csillósfajok eszik.[7]