Desmidiales

Desmidiales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Viridiplantae
Csoport: Charophyta
Osztály: Zygnematophyceae
Rend: Desmidiales
Bessey 1907[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Desmidiales témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Desmidiales témájú kategóriát.

A Desmidiales (a görög δεσμος (deszmosz), kötés, lánc szóból) a Charophyta – azon zöldalgatörzs, melyből az embriós növények származnak – rendje.[2] Egysejtű, fonalas vagy kolóniaképző mikroszkopikus zöldalgák alkotják. Nagy szimmetriájuk, számos formájuk és vonzó mivoltuk miatt az amatőr és a professzionális mikroszkópiában gyakran használják.[3]

A Desmidiales a Zygnematophyceae osztályba tartozik. Bár gyakran egy családba, a Desmidiaceaebe egyesítik,[4] a legtöbb filogenetika 3–5 családot tart számon, gyakran a Desmidiales rendben.[5]

A Desmidiales mintegy 40 nemzetséget és 5000–6000 fajt tartalmaz.[6][7] nem kizárólag édesvízben. Általában a Desmidiales tagjai savas (4,8–7 közti pH) vizeket kedvelnek, így számos faj megtalálható a tőzegmohák közötti mocsári résekben.[3] Mivel érzékenyek környezetük változására, a víz- és élőhelyminőség hasznos bioindikátorai.[8]

Nevezéktan

[szerkesztés]

A kifejezés általában mikroszkopikus, gyakran egysejtű algákra utal a Zygnematophyceaeben. Ezeken belül általában a „szakkoderm” és a „plakoderm” élőlényeket különböztetik meg. Előbbiek a Zygnematales rend Mesotanniaceae családjába tartoznak, középen nem elvékonyodó, medián varratvonalak és nyálkaelválasztó sejtfali pórusok nélküli sejtekből állnak. A plakoder fajok ezzel szemben két szimmetrikus félből álló sejtekből és nyálkaelválasztó sejtfali pórusokból állnak.[9]

Morfológia

[szerkesztés]
Az egysejtű Cosmarium botrytis
Az egysejtű Cosmarium botrytis

Ezen algák ostor nélküli egysejtűek. Bár a Desmidiales legtöbb faja egysejtű, egyes nemzetségek fonalakat alkotnak. Néhány nemzetség nem fonalas kolóniákat alkot, egyes sejtjeiket szálak vagy szülősejtfalak kötik össze.[10]

A Desmidiales sejtjei gyakran két részre bonthatók, melyeket rövid híd köt össze, ahol a gömbölyű mag található. E félsejtek nagy, gyakran hajtott kloroplasztiszt tartalmaznak a fotoszintézishez. Egy vagy több pirenoid is található. Ezek hozzák létre az energiatároláshoz szükséges szénhidrátokat. A két félsejt sejtfala, melyek néhány Closterium-és Penium-fajban egynél több részből áll, két eltérő rétegből áll, a bels nagyrészt cellulózból áll, a külső erősebb és vastagabb, gyakran tüskékkel, granulákkal, szemölcsökkel stb. Ez cellulózalapból áll más anyagokkal, például vasvegyületekkel, melyek különösen gyakoriak néhány Closterium- és Penium-fajban, és nem oldódnak ammóniás réz-oxid-oldatban.

A Desmidiales számos erősen szimmetrikus és vonzó, például nyújtott, csillag vagy rotunda alakot vesz fel, melyek osztályzásuk alapjai.[11] Legnagyobbjuk látható lehet szabad szemmel is.[7]

A Desmidiales sejtjeinek egyik végén jellemző bárium-szulfát-kristályok vannak[12] folyamatos Brown-mozgással. Funkciójuk ismeretlen.[13]

Számos faj áttetsző, zselatinszerű nyálkát is elválaszt sejtfali pórusaiban védekezésre. Ezek vagy a Micrasteriashoz hasonlóan egyenletesen oszlanak el a sejtfalon, de nincsenek jelen a hídnál, vagy a Cosmarium sok nemzetségéhez hasonlóan gazdagon díszítve, a sejtfal díszítőelemeinél találhatók.

A pórus falának belső rétegében egyszerű csatorna van, a külsőben (a Closterium kivételével) a csatornát speciálisan differenciált hengeres, nem cellulózból álló zóna (pórusszerv) veszi körül, melyen a csatorna áthalad. Ezek mindig kibocsátás alatt álló nyálkaszálakat tartalmaznak. A belső felületen lencse vagy gomb alakú kinövésekben érnek véget, míg a külsőn sugárzó vagy ütő alakú nyálkatömegek vannak, melyeken a csatorna áthalad, és melyek többé-kevésbé állandó jellegűek. A legtöbb esetben azonban hiányoznak vagy csak kis perforált gombként vannak jelen.

Szaporodás

[szerkesztés]

A Desmidiales általában ivartalanul, kettéhasadással szaporodik. Ekkor a sejt két fele elválik, és mindkét fél új sejt lesz. Ezután a sejt aszimmetrikus lehet, mivel az új fél kisebb az eredetinél.[9]

Rossz körülmények közt a Zygnematophyceae rokon taxonjaihoz hasonlóan ivaros konjugációval szaporodhat.[14] Az ivaros szaporodás ritka, és sok fajnál nem figyelték meg.[10]

Besorolás

[szerkesztés]

A Desmidiales családjainak és nemzetségeinek besorolása:[1]

A Gonatozygaceae családot gyakran a Peniaceaehez sorolják, így 4 helyett 3 családot adva.[5] Egy ötödik családot, a Mesotaeniaceaet korábban a Desmidiales részének tekintettek,[15] de a sejtfalszerkezet és a DNS elemzés alapján a Zygnemataceaehez közelebbi rokonnak találták, így azzal a családdal együtt a Zygnematales rendbe sorolták át.[5] Azonban a Zygnemataceae a Mesotaeniceaeben jelenhetett meg.[16]

Élőhely és elterjedés

[szerkesztés]
Tőzegmohás láp a Frontenac Nemzeti Parkban (Québec, Kanada)

A Desmidiales az egész világon megtalálható édesvízi élőhelyeken, de jobban kedvelik a lápokat, az aktív ingólápokat és más tápanyagszegény vizes élőhelyeket.[3] Gyakran szigorú ökológiai szükségleteik vannak: a legtöbb faj az alacsony kalcium- és magnéziumszintű, alacsony sótartalmú, kissé savas vizeket kedveli.[9][3] A nagyobb tápanyagtartalmú vizekben könnyen kiszoríthatják.[8] Gyakran találják vízi élőlényekhez, például Utricularia- vagy szabadon úszó tichoplanktonfajokhoz kapcsolódva.[10]

Bár a Desmidiales-fajok kozmopoliták, számos faj korlátozódik bizonyos kontinensekre vagy biogeográfiai tartományokra nagyrészt szigorú ökológiai igényeik és a cisztaképzés hiánya miatt, csökkentve a sikeres szóródás esélyét.[17] Így saját flórájuk alapján besorolhatók régiókba. Az indomaláj és az észak-ausztrál tartományt például a Microsterias ceratofera, míg az egyenlítői Afrika területén például olyan fajok találhatók, mint az Allorgeia incredibilis.[17]

Ökológia

[szerkesztés]

Bár a Desmidiales igen sokszínű – akár több száz is lehet egy helyen,[9] környezettel való interakcióik viszonylag ismeretlenek.[7] Fajai számos parazita, különösen a rajzóspórás gombák gazdái.[7] Számos mikroszkopikus vízi élőlény, például rákok, kerekesféreg- és csillósfajok eszik.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Guiry, M. D.: Order Desmidiales. National University of Ireland, 2023. (Hozzáférés: 2023. április 29.)
  2. ↑ (2003. január 1.) „Molecular phylogeny of conjugating green algae (Zygnemophyceae, Streptophyta) inferred from SSU rDNA sequence comparisons”. J. Mol. Evol. 56 (1), 89–104. o. DOI:10.1007/s00239-002-2383-4. PMID 12569426. 
  3. ↑ a b c d Prescott, G. W. (1948). „Desmids”. Botanical Review 14 (10), 644–676. o. DOI:10.1007/BF02861551. JSTOR 4353406. 
  4. ↑ Kanetsuna, Y. (2002). „New and interesting desmids (Zygnematales, Chlorophyceae) collected from Asia”. Phycological Research 50 (2), 101–113. o. DOI:10.1046/j.1440-1835.2002.00263.x. 
  5. ↑ a b c A Monograph on Some British Desmids. London: The Ray Society (2010). ISBN 978-0-903874-42-7 
  6. ↑ Van den Hoek, C., Mann, D. G., Jahns, H. M.. Algae: An Introduction to Phycology. Cambridge: Cambridge University Press, 468. o. (1995). ISBN 0-521-30419-9 
  7. ↑ a b c d e Brook, Alan J.. The Biology of Desmids. Berkeley: University of California Press, 1. o. (1981). ISBN 0-520-04281-6 
  8. ↑ a b Coesel, Peter F.M. (2001). „The significance of desmids as indicators of the trophic status of freshwaters”. Biodiversity & Conservation 10, 177–187. o. 
  9. ↑ a b c d Matthews, Robin A.: Freshwater Algae in Northwest Washington, Volume III. Desmids, Part A. A Collection of Open Access Books and Monographs. Western Washington University, 2023
  10. ↑ a b c Hall, John D.. Chapter 9. Conjugating Green Algae Including Desmids, Freshwater Algae of North America: Ecology and Classification, 2, Elsevier Inc. (2014. november 23.). ISBN 978-0-12-385876-4 
  11. ↑ Desmids. Micscape Microscopy and Microscope Magazine
  12. ↑ Proceedings of the Royal Society -Biological Minerals Formed from Strontium and Barium Sulphates. II. Crystallography and Control of Mineral Morphology in Desmids
  13. ↑ A.J. Brook (1980). „Barium accumulation by desmids of the genus Closterium (Zygnemaphyceae)”. British Phycological Journal 15 (3), 261–264. o. DOI:10.1080/00071618000650251. 
  14. ↑ Kapraun DF (2007. április 1.). „Nuclear DNA content estimates in green algal lineages: chlorophyta and streptophyta”. Ann. Bot. 99 (4), 677–701. o. DOI:10.1093/aob/mcl294. PMID 17272304. PMC 2802934. 
  15. ↑ Speer, B. R.: Desmidiales: The desmids. University of California Museum of Paleontology . (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  16. ↑ (2018. november 23.) „Plastid phylogenomic analysis of green plants: A billion years of evolutionary history” (angol nyelven). American Journal of Botany 105 (3), 291–301. o. DOI:10.1002/ajb2.1048. ISSN 0002-9122. PMID 29603143. 
  17. ↑ a b (1996) „5. Biogeography of desmids”. Hydrobiologia 336 (1–3), 41–53. o. DOI:10.1007/BF00010818. 

Források

[szerkesztés]
  • szerk.: Guiry, M.D., John, D.M., Rindi, F., McCarthy, T.K.: Survey of Clare Island 1990 - 2005, noting the Desmidiales recorded, New Survey of Clare Island. Volume 6: The Freshwater and Terrestrial Algae. Royal Irish Academy (2007). ISBN 978-1-904890-31-7 

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Desmidiales témájú rendszertani információt.